Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

A lakossági építések pörgetik a feketemunkát - hihetetlen nagy szám érkezett

Előszűrt ellenőrzési rendszert javasol az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló. A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 25 és 23 százalék körül volt az arányuk - írja az economx.hu.

Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László a portálnak azt mondta, a lakosság számára végzett építőipari munkák során minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre. Úgy számolja, hogy

a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkálatokra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el.

A szakember úgy látja, az ad hoc módon végrehajtott ellenőrzések nem elég hatékonyak, inkább a bérek, az áfa és a forgalmi adatok elemzésével úgynevezett előszűrt ellenőrzéseket kellene alkalmazni az ágazatban.

Hozzátette: a "fehérítés" szempontjából is szerencsésnek tartják az olyan kormányprogramok bevezetését, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése, ahol mindent legálisan kell csinálni a dokumentációs kötelezettség miatt. Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×