Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.8
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A kamatcsapda réme lebeg a 2024-es évünk fölött

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalában fogadta a Bankszövetség vezetőit, áttekintést adott az aktuális gazdasági, pénzügyi folyamatokról és célokról.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye szerint a miniszter kifejtette: háborús időkben olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Ezt fogja szolgálni a 2024-es költségvetés is (amelyet Varga Mihály már benyújtott az Országgyűlésnek - a főbb számokról itt írtunk).

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy 2023-ban a legjelentősebb kihívást Magyarország számára a háború és szankciók miatt kialakult energiacsapda jelenti, amelyet a kormány eredményesen kezel: az ország jelentős energiamegtakarítást ért el, a kormány megvédte a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, támogatja az energiaintenzív kkv-kat, segítséget nyújtott a Váltó Fix szerződéssel rendelkezőknek, továbbá kiemelte, hogy a világpiaci árak is visszarendeződést mutatnak.

A gazdaságfejlesztési miniszter rávilágított, hogy

a kialakult kamatkörnyezetben az államadósság finanszírozása költségesebbé vált, így hazánk számára 2024-ben az egyik legjelentősebb kihívást már a kamatcsapda fogja jelenteni,

amelyet ki kell védeni és kezelni kell. Problémát jelent az is továbbá, hogy a szankciós infláció jelentősen csökkenti a lakosság megtakarításainak értékét, így növelni szükséges a pénzügyi tudatosságot, ösztönözni kell, hogy a lakosság meg tudja védeni pénzügyi eszközeinek reálértékét.

E problémák kezelésében Nagy Márton továbbra is számít a partnerségre, a pénzügyi-banki szereplők konstruktív együttműködésére. A felek egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának megőrzése közös cél, így a jövőben is tovább folynak az egyeztetések - közölte a GFM.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×