Infostart.hu
eur:
391.4
usd:
337.75
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A kamatcsapda réme lebeg a 2024-es évünk fölött

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalában fogadta a Bankszövetség vezetőit, áttekintést adott az aktuális gazdasági, pénzügyi folyamatokról és célokról.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye szerint a miniszter kifejtette: háborús időkben olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Ezt fogja szolgálni a 2024-es költségvetés is (amelyet Varga Mihály már benyújtott az Országgyűlésnek - a főbb számokról itt írtunk).

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy 2023-ban a legjelentősebb kihívást Magyarország számára a háború és szankciók miatt kialakult energiacsapda jelenti, amelyet a kormány eredményesen kezel: az ország jelentős energiamegtakarítást ért el, a kormány megvédte a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, támogatja az energiaintenzív kkv-kat, segítséget nyújtott a Váltó Fix szerződéssel rendelkezőknek, továbbá kiemelte, hogy a világpiaci árak is visszarendeződést mutatnak.

A gazdaságfejlesztési miniszter rávilágított, hogy

a kialakult kamatkörnyezetben az államadósság finanszírozása költségesebbé vált, így hazánk számára 2024-ben az egyik legjelentősebb kihívást már a kamatcsapda fogja jelenteni,

amelyet ki kell védeni és kezelni kell. Problémát jelent az is továbbá, hogy a szankciós infláció jelentősen csökkenti a lakosság megtakarításainak értékét, így növelni szükséges a pénzügyi tudatosságot, ösztönözni kell, hogy a lakosság meg tudja védeni pénzügyi eszközeinek reálértékét.

E problémák kezelésében Nagy Márton továbbra is számít a partnerségre, a pénzügyi-banki szereplők konstruktív együttműködésére. A felek egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának megőrzése közös cél, így a jövőben is tovább folynak az egyeztetések - közölte a GFM.

Címlapról ajánljuk

Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

A választásig hátralévő időre sorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait a napi ügyek mellett külpolitikai és gazdasági elképzeléseikről is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást. A Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje és képviselője pártja gazdasági elképzeléseiről beszélt az Aréna című műsorban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×