A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői rendszeresen értékelik a hazai és nemzetközi gazdaság folyamatait, és előrejelzést adnak az előttünk álló időszakra. Áprilisban 2023 első negyedévét értékelték, és kitekintést adtak az előttünk álló hónapokra.

Úgy vélik, a magyar gazdaság idei évi kilátásait jelentősen javítja az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése, valamint számos ágazat ellenállóképessége. „Ennek megfelelően kismértékben, 0,8 százalékról 1 százalékra módosítjuk az idei növekedési prognózist. A következő években újra gyorsulhat a növekedés, amit a kilábalás mellett az új ipari kapacitások is támogatnak, az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek, hiszen a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Az elmúlt években bejelentett, igen jelentős méretű beruházások középtávon újra a hazai gazdaság érdemi gyorsulásához vezethetnek. A Magyar Bankholding számításai szerint

a következő években a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4 százalékot.

A szolgáltatások és alkoholtermékek vártnál nagyobb drágulása miatt 17,5 százalékról 18,5 százalékra emelték az éves inflációs előrejelzést a bankcsoport elemzői. Döntően bázishatások miatt számítanak az infláció eleinte mérsékelt, majd az év közepétől meredek csökkenésére, hiszen számos tavalyi évközbeni intézkedés kiesik a bázisból. Az egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkentések hatására az infláció csökkenése meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-, nyersanyag-, és energiaárak zuhanása is támogat. A forint árfolyamának erősödése pedig már megjelent a tartós cikkek árainak mérséklődő növekedésében. Mindezek hatására az év végére egy számjegyű lehet az infláció – olvasható a Magyar Bankholding sajtóközleményében. Suppan Gergely az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy

decemberre 6-7 százalék közé csökkenhet az infláció.

Az energiaárak számottevő visszaesése idén érdemben csökkentheti a külkereskedelmi hiányt, a jelenlegi árak mellett a cserearányok javulása akár 7-8 milliárd euró lehet. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja. Ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő ronthatja az exportpiaci kilátásokat. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 5,3 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.

Válságálló a hazai munkaerőpiac

2022-ben jelentősen emelkedett a bérdinamika a 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi plusz illetménye következtében. Emellett 2021-től ismét feszessé vált a munkaerőpiac és megjelent a munkaerőhiány, amely a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott.

„A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, de a nemzetgazdasági szintű bérnövekedés továbbra is két számjegyű marad: 14-15 százalék közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése, valamint a magas infláció következtében növekvő bérigények miatt” – fogalmazott Horváth András vezető elemző.

Csökkenő kamatok

Mint olvasható, a Magyar Nemzeti Bank a tavaszi hónapokban is magasan tartja a kamatokat, az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult. Az elemzők az év második felében számítanak a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökkenhet, ezt követően pedig sor kerülhet az alapkamat csökkentésére is. A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében az idei és a jövő évre várt kamatpályát felfelé módosították az elemzők, az idei év végi 9 százalékos alapkamat várakozást 10,5 százalékra, a jövő év végit pedig 4,5 százalékról 6 százalékra emelték, a legutóbbi, januári prognózishoz képest.

A forint árfolyamának előrejelzését javították

a Magyar Bankholding elemzői, amelyet a forint gyors év eleji erősödése, a gáz- és energiaárak év eleje óta látott csökkenése és alacsonyabb szinteken való stabilizálódása indokolt. A későbbiekben a várható kamatcsökkentési ciklus ellenére nem számítanak a forint gyengülésére, mivel az infláció várható meredek csökkenésének hatására az év végére pozitív lesz a reálkamatláb, amely csökkentheti az elvárt hozamokat, míg a kockázati megítélésük javulása a hazai kamatfelárak szűküléséhez vezethet.