Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Australian Senior Citizen Couple Enjoying Life and Living Independently At Own Home
Nyitókép: Getty Images/ Thurtell

Kiszámolták, meddig kell élni, hogy megérje nyugdíjasnak lenni

Átlagban 20 millió forint mínuszban lehetnek a magyarországi nyugdíjasok.

A KSH adatai szerint Magyarországon a bruttó átlagfizetés 528 ezer forint. A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály számítása szerint az átlagkereset alapján összesen fejenként 102 ezer forint megy most nyugdíjcélra. Ez alapján havonta kerekítve 478 milliárd forint a költségvetés innen jövő bevétele – írja a 24.hu.

A költségvetés a 13. havi nyugdíjról külön rendelkezik, hiszen az nem klasszikus nyugellátás, ahogy a nyugdíjprémium sem.

Egy friss adat szerint a magyar nők 14, a férfiak 7,3 évet élhetnek a 65 éves nyugdíjkorhatár után. Ebből ha a 10,65 éves átlagot nézzük, és a jelenlegi bő 208 ezer forintos nyugdíjjal számolunk, akkor 26,6 millió forint lehet, amennyit mai értéken átlagban visszakaphatnak a befizetéseikből az emberek. Vagyis 20 millió forintos mínuszban vannak átlagban a nyugdíjasok.

A jelenlegi átlagnyugdíjjal számolva

akkor lehet egyenlő a nyugdíjcélú befizetés és kiadás, amikor majdnem 84 évesek lettünk

Aki ennél tovább él, az átlagban többet kaphat vissza nyugdíjként, mint amennyi élete során befolyhatott utána a nyugdíjkasszába.

A KSH 2022-es adatai alapján az 1,99 millió öregségi nyugdíjasból csak bő 237 ezren voltak legalább 84 évesek. Tavaly tehát a 1,75 millió nyugdíjas több mint 88 százaléka kevesebbet kaphatott meg nyugdíjként, mint amennyit arányaiban a befizetései megalapozhattak.

Karácsony Mihály a KSH interaktív korfája alapján azt állította, hogy 2022-ben

  • a felnőtt férfiak több mint 36 százaléka nem érte meg a nyugdíjkorhatárt,
  • a nők közül pedig majdnem 14,5 százalék halt meg a nyugdíjazása előtt.
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×