Lannert Judit közölte: nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert kívánnak építeni, amelynek révén Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat nemzetközi szinten.

A miniszterjelölt azt mondta,

a tartalomfejlesztés területére külön miniszteri biztost neveznek ki.

A tervezett intézkedések között sorolta fel a tanulói és pedagógusi terhek csökkentését, a tankönyvválasztási szabadság és az igazgatók hatáskörének bővítését, valamint a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatát. Lannert Judit rögzítette: céljuk a gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitika megvalósítása.

„Nagy szó, hogy 16 év után újra önálló tárcája van az oktatásnak” – fogalmazott a miniszterjelölt, hozzátéve: ő maga kérte, hogy a gyermekügyi szakterület is hozzájuk tartozzon. Közölte: olyan tárcát szeretne létrehozni, amely nullától százéves korig felöleli az oktatás valamennyi területét. Azt mondta, nem pusztán iskolákat szeretnének irányítani, hanem az egész életre tervezni a tanulási utakat.

Lannert Judit rámutatott: a kisgyermekkori nevelés és a felnőttképzés az a két terület, amely az utóbbi időszakban „nagyon el volt hanyagolva”, amelyeket mindenképpen fejleszteni kell. Fontosnak nevezte a gyermekközpontúságot, valamint a pedagógusokkal, szakmai szervezetekkel, szülőkkel való partnerséget. „Mindent az érintettekkel együtt szeretnénk csinálni” – jelentette ki, hozzátéve: az állam feladata, hogy társadalmi hovatartozástól függetlenül minden gyermek számára biztosítsa a minőségi tanulás feltételeit.

A politikus azt mondta, az oktatásban szükség lesz szemléletváltásra, a bizalom felépítésére, az egymás méltóságát tisztelő párbeszéd kialakítására, a szakmai egyeztető fórumokra és innovatív módszerek adaptálására, valamint a transzparencia biztosítására. Úgy folytatta: új törvények, egységes szabályozási környezet, kritériumorientált finanszírozási rendszer és egy módszertani háttérintézet létrehozása is szükséges. Közölte:

a mesterséges intelligencia oktatásba való bevonásával külön koordinátor foglalkozik majd.

Lannert Judit hangsúlyozta, az esélyteremtés érdekében kora gyermekkortól odafigyelnek a gyerekekre, bevonják a közös munkába a védőnőket, pszichológusokat, hogy ne halmozódjanak fel a kezdeti hátrányok. Kiemelten figyelnek az óvoda-iskola átmenetre. Szeretnék továbbá megtartani az ingyenes tankönyvek rendszerét, valamint több aktív segítséget, asszisztenseket adni a pedagógusoknak.

A tankötelezettség korhatárára Lannert Judit a 18. évet javasolja,

hozzátéve: az első végzettség megszerzése is kritérium lehetne, hogy senki ne kerüljön ki az iskolarendszerből bizonyítvány nélkül.

A miniszterjelölt beszélt a szakképzés megerősítéséről is, jelezve: a kancellári rendszert eltörölnék, a duális képzést fejlesztenék, az oktatók módszertani eszköztárát bővítenék.

„Stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk” – szögezte le.

A felsőoktatásról szólva a miniszterjelölt azt mondta: örvendetes, hogy az ágazat különböző indikátorok szerint „jól muzsikál”, összességében azonban egyre gyengébbek a felnőttek kompetenciái, ezért ezen a területen is felülvizsgálatra, átalakításra van szükség. Fontosnak nevezte az akadémiai szabadság biztosítását, és sérelmezte, hogy éppen az állami egyetemeken nagyon alacsonyak a fizetések.

Lannert Judit kitért arra is, hogy a jövőben nem lesz kötelező a tagság a Nemzeti Pedagógus Karban, helyreállítják a szakszervezetekkel kapcsolatos szabályokat, rehabilitálják a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat, átvizsgálják a kötelező óraszámokat, a kötött munkaidőt, átvilágítják a Kréta rendszert, a tankerületeket és az igazgatókat.

A miniszterjelölt úgy fogalmazott: az első hónapokban olyan intézkedéseket fognak hozni, amelyek révén a pedagógusok „levegőhöz jutnak”. Hozzátette: szeretnék, ha a szeptemberi tanévkezdésre már érezhető változásokat tapasztalnának a rendszer résztvevői. Megjegyezte azt is: heteken belül társadalmi párbeszédet indítanak arról, hogy mi is a tanulás, mi az iskola célja.