Balatoni András MNB-elnök szavaiból kiderült: várakozásaik szerint jövőre nagy mértékben csökkennek a reálbérek, visszaesik a fogyasztás, a korábbinál jóval magasabbra szalad az infláció, az élelmiszerek áremelkedése 2023-ban továbbra is körülbelül 30 százalékos lesz.

Mindeközben több ágazatban is meglepően nagyot kaszáltak a cégek, gyors a profitnövekedés. A korábbi évek átlagát számottevően meghaladó áremelés a jegybanki adatok szerint általánosan is megfigyelhető a magyar gazdaságban.

Általános értékelés, főbb üzenetek

Magyarországon az infláció 20 százalék fölé emelkedett a költségek és az energiaárak növekedése miatt. A vállalatok a költségeik emelkedésnél magasabb mértékben emeltek árat, ami miatt a vállalati profitábilitás nőtt, 34 százalékkal az előző év hasonló időszakához képest. Ez nemzetközi és hazai viszonylatban is kiemelkedő - hangzott el az inflációs jelentés ismertetésekor.

Mind a belső, mind a külső tényezők dezinflációs (inflációcsökkentő) hatásokat mutatnak a jegybank értékelése szerint, a folyamat a jövő év elején kezdődik és annak közepén gyorsul fel.

A gazdasági növekedés negyedéves bázison csökkent, ugyanakkor tavalyhoz képest bővült a GDP. A lassulás folytatódni fog, de

jövőre átlagosan pozitív marad, 0,5-1,5 százalék közé várják a GDP-növekedést. A gazdasági aktivitás 2024-ben élénkül meg ismételten.

A munkaerőpiac az MNB szerint ellenálló, a munkanélküliségnek csak enyhe emelkedésére számítanak jövőre.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben a korábban vártnál kedvezőbben alakult és később is javulni fog.

Kitérő az élelmiszerárakra

Ezek emelkedése Magyarországon a legmagasabb Európában, ezért az MNB külön is megvizsgálta, mi áll a folyamat hátterében.

Áremelő tényezők az élelmiszereknél:

• megugró energiaárak és magas szállítási költségek
• munkaintenzív iparág
• erős béremelkedés
• importált élelmiszerek árában gyorsan megjelent az árfolyamleértékelésből fakadó inflációs hatás
• adóemelések (NETA- és jövedékiadó-emelés), hatásuk ősszel már begyűrűzött
• fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb áremelésre
• élelmiszer-árstopok különféle negatív hatásai (rövid tárú áremelés és még most is tartó hatások) – a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés következett be
• a termelékenység gyenge az ágazatban, ez növeli az inflációt (csak Bulgáriát előzzük).

Magyarországon majdnem minden árucsoportban nagyon magas áremelkedés volt, messze elszakadt a folyamat a régió átlagától. A sorrendben utánunk következő országokra is jelentősen "ráverünk" – derül ki az adatokból.

Balatoni András rámutatott: meg kell vizsgálni, mi okozza az ilyen széles körű magas inflációt Magyarországon. A termelési láncokban szakadások keletkeztek, erre példaként hozta fel, hogy a 2,8-as tej fogyasztásának markáns emelkedése tejzsírhiányhoz vezetett, és így a sajtok, tejtermékek ára nagyot drágult.

Lengyelországból Magyarországra szállítani a trappistát 25 százalékkal olcsóbb, mint a magyar sajtot értékesíteni. Nagy mértékben veszíti tehát versenyképességét a magyar áru,

erre fontos felhívni a figyelmet a jegybank szerint.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Kormányinfón arról beszélt egy inflációra és ársapkára vonatkozó kérdésre adott válaszában, számára felfoghatatlan, hogy okozhat drágulást, ha egy termék árát alacsonyan tartjuk:

A markáns élelmiszerár-emelkedésnek van másodkörös hatása is: a büféáruk, éttermi étkezés árainak emelkedésében rekorder Magyarország, menzai étkezésben is top 3-as drágulás.

Miért az élelmiszeriparban látja az MNB az inflációt pörgető egyik fő okot?

Az élelmiszeripar gyenge termelékenységére utal, hogy a feldolgozott élelmiszereknél nagyobb az inflációs többletünk.

Az importált élelmiszerek árindexe jelentősen megemelkedett, ugyanakkor azok, amelyeket itthon elő lehet állítani, még jobban drágultak.

Az ársapkák kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos inflációs hatás maradhat fenn,

ami ellen küzdeni kell a jegybank szerint, ugyanis a helyettesítő termékek megemelt ára szinte biztosan nem fog csak úgy visszacsökkenni. Ezen árszintek tartósan velünk lehetnek a következő időszakban.

A költségnövekedésnél jobban emeltek a cégek, néhol kiemelkedő a profitábilitás

Az infláció általánosan is magas, az élelmiszerek nélkül vizsgálva is nagyon jelentős átárazás valósult meg, és ez perzisztens, vagyis áprilistól nagyon magas szinteket és tartósan magas értékeket mértek.

Működési eredmény a vállalatoknál: az elmúlt hét évben egy negyedévet leszámítva (alacsony covid-referencia) kiugróan magas a profitábilitás. (30-35 százalékos mérték!)

A fenti ábrán a cégek bruttó működési eredményeinek változása látható. Ebből kiderül, hogy a feldolgozóiparban, a szállítás-raktározás területén, a kereskedelem-turizmus közös kategóriában, illetve a szolgáltatásoknál gyorsult leginkább a profitábilitás. (Az összevont kategóriákat akkor lehet majd szétbontani, ha elkészülnek a részletes nemzeti számlák, illetve befutnak majd a vállalati adóbevallások - így derülhet ki, hogy a feldolgozóiparon belül például melyik területeknél emeltek olyan nagyot a cégek.)

Ezért tehát nem egyszerűen költségvezérelt az infláció, vagyis nem csak kénytelenek a cégek a költségek miatt emelni, hanem jóval afölött drágítottak.

Arra a kérdésre, hogy mi okozza a rendkívül magas magyar inflációt, a Baksay Gergely azt válaszolta, hogy a fogyasztás, ami Magyarországon sok más országnál nagyobb mértékben nőtt, így a vállalatok tudták érvényesíteni az áremelést.

Mi hozhatja majd el az áremelkedések lassulását?

Dezinflációs hatások

• Belső kereslet csökkenése, a múlt negyedév jegybanki lépései, magas bázisok 2023 második felében
• korrekció a világpiaci energia- és nyersanyagárakban
• enyhültek az ellátási láncok súrlódásai, csökkennek a globális szállítási költségek
• élelmiszerek világpiaci árai csökkennek
• NETA- és más adóemelések beépültek már, hatásaik 2024-től teljes mértékben kifutnak
• lakossági energiaárak emelése jövő szeptemberig fejti ki inflációs hatását.

A belső kereslet is csökkenni fog, ami szintén visszafogja majd az inflációt, illetve a verseny növekedése is hozzájárulhat ehhez.

Előrejelzések

2024-ben tér vissza az infláció az MNB toleranciasávjába.

A GDP-növekedés kedvezőbb lett, mint amire az MNB számított (ez egész Európára jellemző) - emögött a legfőbb paraméter az ipar, azon belül a járműgyártás hozzájárulása. Önmaga is bővült és a súlyát is növelte (23 százalékra) az iparon belül. Az akkumulátor- és villamosmotor-gyártás egyelőre még kisebb arányú az iparon belül, de olyan mértékben bővül, hogy az máris húzni tudja az ágazatot.

A külpiacaink növekedési kilátásai nem túl fényesek. Magyarországon az exportrendelések továbbra is nagyon dinamikusan emelkednek, közel 20 százalékos bővülést mért az MNB. Vagyis élénk a kereslet az ipar exportja iránt, és hiába lassul a felvevőpiacaink növekedése, ezt nem követi le a hazai kivitel, az gyorsabban fog nőni, mint az exportpiacok gazdasága.

Belső kereslet esetében a rendelkezésre álló reáljövedelem mérséklődni fog, ami a fogyasztás csökkenését vonja maga után 2023-ban.

A Portfolio megjegyzi, az MNB szakértői 15-19,5 százalékos infláció mellett a nemzetgazdaságban 9,8-10,8 százalékos átlagkereset-növekedést vetítenek előre. Ez igen jelentős reálkereset-csökkenést jelentene, ha csak a sáv széli számokat nézzük, 4,2-9,7 százalékost. Mivel a két mutató egymással összefügg, ezért ennek a közepe, 6,8 százalékos reálkereset-csökkenés lehet implicit módon az előrejelzésben.

Mérséklődésre számít a jegybank Balatoni András elmondása szerint a beruházások esetében is 2023-ban. A beruházási ráta ezzel együtt is magas szinten áll, de ezt jelentős részben az árhatások okozzák (relatív értelemben gyorsabban drágulnak a beruházások, mint az általános árszínvonal).

Éves átlagban 2023-ban is bővülni fog a magyar gazdaság (0,5-1,5), utána 4 százalék, illetve 3,5 százalék lehet a 2024-es és a 2025-ös év értéke.

Mint az már a főbb inflációs adatok keddi ismertetésekor kiderült, a jövő évi átlagos infláció 19,5 százalék lesz. A csütörtökön kiadott inflációs jelentés szerint

a nyers élelmiszerek éves átlagban 28,4 százalékkal drágulnak éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek pedig 30,4 százalékkal a jegybank várakozásai szerint.

Az élelmiszerinfláció lefutása magas év eleji szintről fokozatosan mérséklődik, párhuzamosan az átlagos infláció 2023-as mértékével, és éves szinten 29,7 százalék lesz.

Frissítés: az élelmiszerinflációra vonatkozó számokat az MNB javította a jelentésben, ezért megjelenés után pár órával mi is korrigáltuk cikkünket.

Az elmúlt években kialakult feszes munkaerőpiac miatt hiába lassul a GDP-növekedés, a foglalkoztatásnak csak minimális elmozdulására számítanak és 2023-ban csak minimális időszakos munkanélküliségi növekedés lehet.