eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.
Nyitókép: Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.

MNB: a magyar élelmiszeripar rossz termelékenysége is oka az unió legrosszabb inflációjának

Várhatóan csak 2023 második felében jelennek meg Magyarországon azok a hatások, amelynek eredményeként csökkenhet itthon az infláció – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az elemzés nem számol az élelmiszer-ársapkák idei kivezetésével, de ha ez megtörténik, az további 3–3,7 százalékpontos inflációs hatást eredményezhet. A jelentés fontosabb inflációt érintő megállapításairól kérdeztük Balatoni Andrást, a MNB igazgatóját.

A tavalyi év utolsó hónapjaiban és 2023 első felében bontakoznak ki azok az infláció ellen ható tényezők, amelyek az év második felében markánsan fejtik ki hatásukat – ismertette az igazgató.

„A globális inflációs klíma is változóban van, mérséklődik a külső, importált inflációs hatás. A másik fontos tényező pedig nyilván a belső kereslet alakulása. Úgy látjuk, hogy

a háztartások a jelenlegi környezetben egyre inkább megfontoltan fognak dönteni a fogyasztásukról,

ami belülről is támogatja az infláció csökkenését. A belső határokon belül külön szeretném kiemelni a jegybanki lépések hatását: 2021 júniusa óta volt emelkedő pályán a magyar irányadó kamat, ennek a hatása is inkább 2023-ban fog érvényesülni” – beszélt a várakozásokról Balatoni András.

Az MNB az előző év végére 25-26 százalékra teszi az inflációt, és ezen a szinten „stabilizálódhat” az év elején. Éves szinten 15–19,5 közötti inflációra számít igen eltérő havi számokkal, az első félévben magasabbakkal, 20 százalék fölött, a másodikban jóval alacsonyabbakkal, az év végére egy számjegyű tartományba süllyed.

Az élelmiszer árindexe nagyon fontos tényező abban, hogy Magyarországon a legmagasabb a fogyasztói árak növekedése az Európai Unióban

– húzta alá.

A jegybank igazgatója a következő okokat emelte ki:

  • Volt általános költségemelkedés, ami a megugró energiaárakkal vagy a szállítási költségekkel áll összefüggésben.
  • A béremelkedés is nagyon élénk volt Magyarországon az elmúlt időszakban.
  • Az importált termékek esetében a vállalatok viszonylag gyorsan áthárították a fogyasztói árakba az árfolyam leértékelődésének hatását.
  • Voltak adóemelések, amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció és ezen belül is az élelmiszer-infláció nőjön, ilyen például a jövedéki adó emelése.
  • Különösen az első félévben élénk fogyasztásnövekedés volt.
  • Vannak strukturális tényezők is: a magyar élelmiszeripar termelékenysége nemzetközi összevetésben rendkívül gyenge, csak Bulgária van mögöttünk, és ez a fajta a gyenge hatékonyság hozzájárul ahhoz, hogy ezek a külső-belső impulzusok felerősödjenek.

Arról, hogy a kormány kivezeti-e az idén az élelmiszer-árstopot, nincs információjuk, így ezzel nem számoltak. Balatoni András megjegyezte: ha kivezetik hatósági árat, a többi termék áremelkedési üteme mérséklődhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×