Infostart.hu
eur:
349.5
usd:
301.44
bux:
138356.97
2026. június 16. kedd Jusztin
Stack of banknotes as background (Hungarian Forint) 20000 forint banknotes Ferenc Deak close up as a background. Europe Hungary. The all-seeing eye motif.
Nyitókép: Jozsef Zoltan Varga/Getty Images

Közel a megállapodás a jövő évi a minimálbérről

Jövőre 16 százalékkal nőhet a minimálbér, és 14 százalékkal a garantált bérminimum, a megállapodás nagyon közel van - mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának képviselői keddi egyeztetésüket követően az MTI-nek.

A szociális partnerek csütörtökön tárgyalnak újra, a béremelés mértékét a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) kell elfogadnia - jelezték.

A munkaadói oldal részéről Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta: nagyon kemény kompromisszum eredményeként határozták meg a béremelés mértékét.

Ismertette: az idei minimálbér bruttó 200 000 forint, amely a 16 százalékos emelést követően 2023. január 1-jétől bruttó 232 ezer forintra, míg a mostani 260 ezer forintos garantált bérminimum a 14 százalékos emelés után bruttó 296 400 forintra nőhet jövőre. A béremelést tekintve a munkaadói oldal "elment a falig" - mondta.

Elmondása szerint a munkaadói oldal a tárgyalások kezdetén a minimálbérnél 15 százalékos, a garantált bérminimumnál pedig két lépcsőben elsőként januárban 12, majd júliustól újabb 3 százalékpontos emelést javasolt. A szakszervezetekkel folytatott egyeztetést követően végül a legkisebb bérnél felmentek 16 százalékra, a garantált bérminimumnál pedig felajánlották a 14 százalékos egylépcsős emelést.

Zs. Szőke Zoltán kiemelte: azt kérték a kormánytól, vállaljon kötelezettséget a bérmegállapodásban arra, hogy a bérek kapcsán a munkaadókat terhelő adó és járulékok mértékét 2023-ban nem fogja emelni. Hiszen a munkaadók számításaiknál a mostani 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval kalkuláltak - jegyezte meg.

Hozzátette, hogy munkavállalói oldalról a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elfogadta a tervezetet, azt azonban kikötötték, hogy ha a MASZSZ ezt nem támogatja, akkor ők sem vesznek részt a megállapodásban, ami így nem is tudna létrejönni.

Arra is kitért, hogy teljes a bizonytalanság az energiaügyek alakulását és az infláció növekedését illetően, amelyek viszont mind közrejátszanak abban, hogy a vállalkozások miként fogják elviselni, főként a szakmunkás bérminimum emelésének a mértékét.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke elmondta: az ülésen a Liga és a MOSZ együtt 17 százalékos, míg a MASZSZ 20 százalékos minimálbér-emelést javasolt. A munkaadói oldal a 16 százalékos emelésig tudott elmenni, a 20 százalékos mértéket irreálisnak nevezte.

A garantált bérminimumnál a szakszervezetek a 12+3 százalék helyett felvetették a 13+2 százalékos béremelés lehetőségét, amelyre válaszul a munkaadói oldal közölte: egy lépésben 14 százalékot hajlandóak emelni.

Ezeket a számokat a MOSZ és a Liga elvileg el tudná fogadni, de az ezzel járó felelősségben most már a MASZSZ-nak is osztoznia kell, hiszen ez a szakszervezeti szövetség korábban évekig távol maradt a megállapodástól - tette hozzá.

A minimálbér kevesebb mint 300 ezer, a garantált bérminimum csaknem 800 ezer embert érint. Amennyiben csütörtökön délután a következő ülésen a MASZSZ támogatja a javaslatot, akkor már januártól nőhet a dolgozók bére, ellenkező esetben számolni kell azzal, hogy a tárgyalások ismét áthúzódnak a következő évre. De akár az a veszély is fennáll, hogy egyáltalán nem lesz minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés jövőre - mondta Palkovics Imre.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Kedden 9 órától ismét ülésezik a parlament, ahol több fontos javaslatot tárgyalnak majd a képviselők. Terítéken van az uniós pénzek felszabadításához szükséges korrupcióellenes javaslatcsomag, a pedagógusok teljesítménybérezése és a törvényhozás munkájának gyorsítása is. A napirend előtti felszólalásban Magyar Péter Nagy Imre halálának évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ők nem szeretnék sem '56, sem '89 emlékezetét kisajátítani. Kiderült, hogy folytatódik a leépítési hullám a Fidesz-közeli médiában, ezúttal a Pesti Srácok és a Világgazdaságnál. Velkey György eközben arról számolt be, hogy a vizsgálataik szerint az előző kormányzat üzletet épített a magyar állampolgárság közvetítésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×