Mészáros Melinda megkeresésünkre megerősítette, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának képviselői a keddi napon elvi szinten rögzítették azt, hogy január 1-jétől a minimálbér 200 ezer forintról 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintról 296 400 forintra emelkedjen. Előbbi 16 százalékos, az utóbbi 14 százalékos emelést jelent – tette hozzá a Liga elnöke, emlékeztetve, hogy az emelés közvetett módon szociális és egyéb családtámogatási juttatásokat is érint.

Elvi döntés született arról is, hogy a megállapodás – az említett két bérelem mellett – úgynevezett bérajánlás is tartalmazzon. Mészáros Melinda elmondása szerint felhívják majd a vállalkozások figyelmét arra, hogy a következő évben is törekedjenek a bérek reálértékének megőrzésére. A munkáltatói oldal közben azt kérte a kormánytól, vállaljon garanciát a bérmegállapodásban, hogy a munkaadókat terhelő adók és járulékok mértékét 2023-ban nem fogja emelni, hiszen a számításaiknál a mostani 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval kalkuláltak.

Arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy az elvi megállapodásból egyezség legyen, a szakszervezeti vezető kifejtette: mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak egyeztetnie kell a saját szervezeteivel, tagjaival, ami folyamatban is van. Ha ez lezajlott, csütörtök délután ismételten ülésezni fog a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahol nyilatkozni fognak a felek arról, hogy aláírói lesznek-e a megállapodásnak. Ha mindenki pozitívan nyilatkozik, akkor erre a jövő héten sor kerülhet – mondta.

A Liga elnöke elismerte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem igazán támogatja a megállapodást, de ettől még az egyezség létrejöhet, hiszen a múltban már több alkalommal volt arra példa, hogy a MASZSZ elutasította az aláírást. Mészáros Melinda bízik abban, hogy végül mindenki felelősen dönt, és semmiképpen sem szeretné, hogy tovább húzódjanak a tárgyalások, mert akkor január 1-jével biztosan nem fognak emelkedni a bérek.