A gáz behozott mennyiségből sokkal kevesebb marad az országban, és így a tartalékok is jóval gyorsabb ütemben fogynak, mint más európai országokban. Ez rámutat arra a tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő, illetve az országba érkező földgáz a miénk lenne – írja a g7.hu.

Szerbia felől naponta átlagosan 18,5 millió köbméter érkezett ősz elején, ám az elmúlt tíz napban az összes import nem érte el ezt a szintet. Ez azért is van, mert a hónap közepén karbantartás miatt leálltak a szállítások a másik legfontosabb importútvonalon, és azóta sem indultak újra.

Mindeközben nőtt a romániai és a horvát behozatal, ám ezekből az irányokból csak kisebb mennyiség tud jönni. A mennyiség sem maradt teljes egészében az országban, mert a behozatal visszaesésével párhuzamosan felfutott az export. A nyár kezdete óta egy-két nap kivételével szinte egyáltalán nem volt Magyarországon áthaladó gázforgalom, ezért a behozatal az országban maradt. Az előző egy hétben azonban folyamatosan napi 5-6 millió köbméter gázt vittek ki az országból leginkább Szerbia és Szlovákia, illetve kisebb mennyiségben Ukrajna felé.

Mindezek eredményeként jelenleg átlagosan nettó nagyjából 11 millió köbméter gáz érkezik naponta. Ez kevesebb mint a harmada a szeptember-októberi szintnek. A Magyarországon maradó gáz mennyisége utoljára ennél 2021-2022 fordulóján volt tartósan kevesebb, ám akkor is csak durván két hétig állt fenn ez a helyzet.

Az eddigiek alapján novemberben lesz a háború kezdete óta a legalacsonyabb a gázbehozatal, és március óta a legmagasabb a kivitel. A jelenleg az országban maradó napi 11 millió köbméter földgáz pedig az aktuális hazai felhasználás alig harmadát fedezheti. A magyar tárolókban lévő földgáz mennyisége november 13-án tetőzött, azóta több mint 150 millió köbméter fogyott.

Itthon a tárolói készletek mennyiségének csökkenése akkor kezdődött, amikor az uniós tartalék is esni kezdett.

A hazai készletek csökkenésének üteme azonban eddig látványosan gyorsabb, mint az EU-s átlag.

Ezt a különbséget pedig a fogyasztási adatok önmagában biztosan nem indokolják.

A portálnak nyilatkozó szakértők szerint a gázkereskedelem változásának, és az uniósnál jóval gyorsabb hazai kitárolásnak több oka van. Egyrészt átalakult a piac vevői oldala, és a magyar lakosságot is ellátó állami MVM jóval kevesebb gázt vásárol, mint eddig, miközben a külföldre értékesítő kereskedők többet. A másik ok az lehet, hogy a magyar tárolókban gázt felhalmozó kereskedők elkezdték az itteni készleteiket külföldön értékesíteni.

A hazai tárolói kapacitás kifejezetten magas az éves gázfogyasztásunkhoz képest, így csak ellátásbiztonsági szempontból normál körülmények között nincs is feltétlenül szükség az összesre. Egy részét így használhatják olyan piaci szereplők, amelyek máshol használnák fel a gázt, például a szerb állami gázszolgáltató, amely otthon tároló híján nem tud gázt készletezni, vagy betárolhatnak kereskedők abban bízva is, hogy később drágábban tudják majd eladni a gázt.