Kandrács Csaba a Falcon-ügy kapcsán felidézte: a kereskedőház úgynevezett utalványvásárlási szerződést kötött számos befektetővel arra vállalva kötelezettséget, hogy amennyiben a befektető az általa gyakorlatilag féláron megvásárolt utalványokat nem használja fel, jellemzően három hónap után azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg kétszeresét fizetik vissza. A szakember megjegyezte, miután ilyen típusú csodák nincsenek, az ügyfeleknek gyanakodniuk kellett volna.
Hozzátette: a jegybanknál nagyon erős a gyanú, hogy itt az egész országra kiterjedő, úgymond MLM-rendszerként felépülő piramisjáték bontakozott ki, és lényegében a friss pénzekből fizették ki minden esetben a korábbi ügyfeleket. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint dicséret illeti a bankokat, amelyek a gyanús pénzmozgások miatt jelzést küldtek; részint ennek köszönhetően indítottak vizsgálatot.
Majd következett egy próbavásárlás, ennek révén megbizonyosodtak arról, hogy itt valójában betétgyűjtés zajlik, nem pedig valós utalvánnyal kapcsolatos tevékenység, és ezt volt az, ami végül lépésre késztette a jegybankot – mondta.
A januárban indult piramisjátékban körülbelül négy-ötezer ügyfél érintett, a zárolt pénzek összege pedig eléri a kétmilliárd forintot.
Vagyis nagyon rövid idő alatt nagyon sok pénz, illetve ügyfél lett behálózva – tette hozzá Kandrács Csaba, arra is felhívva a figyelmet, hogy bár a piacfelügyeleti eljárás még nem zárult, le, annak érdekében, hogy a piramis ne terebélyesedjen tovább, ideiglenes intézkedésként már megtiltották a tevékenység folytatását. Sőt, egy újszerű eszközzel, a honlapblokkolással is éltek, amire tavaly óta kínál lehetőséget a jogszabály az MNB számára.
A jegybank feljelentést is tett az ügyben, amivel kezdetét vette a büntetőeljárás, illetve a nyomozás. Ennek végén juthat oda a folyamat, hogy az ügyfelek a pénzükhöz vagy annak egy részéhez hozzájuthatnak – tette hozzá az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.
Még mindig jobb a fix
Az InfoRádió Aréna című műsorában a hitelekről is szó esett. Kandrács Csaba meglátása szerint kevésbé „megénekelt” siker, hogy az elmúlt években az új hitelek állománya a fix kamatozás irányába mozdult el, ennek pedig egy nagyon nagy százaléka már a fogyasztóbarát termékeket jelöli. Felidézte, a minősített fogyasztóbarát hitelprogram 2017 körül indult, ma pedig gyakorlatilag száz százalékban fixált hitelek vannak, és azon belül körülbelül 80 százalék fogyasztóbarát termék. Vagyis jelen helyzetben a fix hiteleknek az aránya 70 százalék fölött van a változókkal szemben – ismertette a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Kandrács Csaba kiemelte: a fentiek jelentősége nyilván most látszik, amikor emelkedő hozam-, illetve kamatkörnyezetben rengeteg embernek nem is kell aggódnia amiatt, hogy a törlesztőrészlete hogyan változik. „Ez stabilitási oldalról egy hihetetlen nagy dolog” – húzta alá. Szerinte a nagy többség nem tapasztalhatta azt, mint a devizahiteles időkben, hogy jelentősen megugrik a törlesztőrészlete.
A jelenlegi helyzetben inkább az a kérdés, hogy amikor a különféle hiteleknél eleve magas az induló kamat, az ügyfél vegyen-e fel 15-16-17-18 százalékos hitelt – jegyezte meg a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke, és hozzátette: bár mindig lehetnek olyan élethelyzetek, amikor valakinek szüksége lehet hitelre, jellemzően egyre kisebb ezekre az igény, erős visszaesés tapasztalható a hitelpiacon. Mindazonáltal úgy véli, a fix hitelek még mindig jobb választást jelentenek, hiszen kiszámíthatóságot nyújtanak. Ráadásul semmi sem tiltja, hogy ha csökkenni kezdenének a kamatok, kiváltsuk ezeket a hiteleket – tette hozzá.