eur:
411.25
usd:
392.96
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Detail of a gas meter, showing how much gas a property has used.
Nyitókép: Thomas Faull/Getty Images

Nemzetközi Energiaügynökség: az idei tél még hagyján, de a következő nagyon nehéz lehet

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint kemény 2023-ra kell felkészülnünk, jelentős nehézségek elé állíthatja az embereket.

Az európai gáztárolók töltöttsége 90 százalékos jelenleg Fatih Birol szerint, aki a Finn Gazdasági Tanács ülése után válaszolt a kialakult gázhelyzettel kapcsolatos kérdésekre. Az ügyvezető igazgató úgy gondolja, ha nem lesz különösebben kemény a tél, át fogjuk azt vészelni, még ha nem is minden kellemetlenség híján – írja a CNBC.

"Jobban örültem volna, ha az európai országok sokkal mozgékonyabbak, sokkal gyorsabban reagálnak az ajánlásainkra. De ahol most tartunk, az nem rossz. Ha nem érnek minket meglepetések politikai és technikai értelemben sem, és ha a tél normális lesz, akkor Európa átvészelheti, itt-ott némi kellemetlenséggel, de kihúzzuk februárig, márciusig" – mondta újságíróknak.

Válasza első felében az IEA 10 pontos tervére utalt, amely arra vonatkozik, hogyan lehetne csökkenteni Európa orosz gázfüggőségét a Kreml ukrajnai invázióját követően.

Február-március környéke az, amikorra Birol szerint 25-30 százalékra eshet a tárolók töltöttsége:

az igazi kérdés az, innen hogyan juthatunk el újra a 80-90 százalékig 2023 telére.

"Most az segített, hogy néhány hónapig még kaptunk gázt Oroszországból, Kína viszont a szokottnál kevesebb gázt importált vergődő gazdasága miatt. Ha azonban jövőre lábra áll a kínai gazdaság és azzal a gázimportja, a márciustól őszig tartó hónapok nagyon nehezek lesznek" – fejtette ki, hozzátéve, hogy már most el kell kezdeni erre az időszakra.

Le is állhat a gázszállítás

Az Eurostat szerint Európa Oroszországból szerezte be tavaly mind a földgáz, mind a kőolaj legnagyobb részét, idén azonban a gázexport Oroszországból az EU-be jelentősen visszaesett.

"A rendelkezésre álló termelési és szállítási kapacitások ellenére Oroszország 2022 eleje óta közel 50 százalékkal csökkentette az Európai Unióba irányuló gázszállításait. A jelenlegi helyzetben nem zárható ki az Európai Unióba irányuló orosz vezetékes gázszállítások teljes leállítása a 2022/23-as fűtési szezon előtt, amikor az európai gázpiac a legsebezhetőbb" – áll a párizsi székhelyű szervezet legfrissebb gázpiaci jelentésében.

A jelenlegi helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Orsted energiaipari vállalat nemrégiben bejelentette, hogy tovább üzemelteti vagy

újraindítja három fosszilis tüzelőanyaggal működő létesítményét,

miután a dán hatóságok erre kötelezték. A hétvégén kiadott közleményében az Orsted – amelynek legnagyobb részvényese a dán állam – azt közölte, hogy az utasításra "a dániai villamosenergia-ellátás biztonsága érdekében" került sor.

Néhány nappal az Orsted bejelentése előtt egy másik nagy európai energetikai cég, a német RWE közölte, hogy három lignit-, vagyis barnaszén-egységét ideiglenesen visszavezeti a villamosenergia-piacra az energiaellátás biztonságának megerősítése és gáz megtakarítása érdekében. A 300 megawatt kapacitású egységek június 30-ig állnak munkába.

Az energiaválságról beszélt ifjabb Chikán Attila az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×