Teljes gázzárlatra készülve kellene az európaiaknak 13 százalék gázt megspórolniuk Nemzetközi Energiaügynökség (szerint, az Európai Unió ugyanis korábban nem ismert mértékű gázhiánnyal küzdhet meg. Jelentésében az ügynökség úgy fogalmazott, nem zárható ki a gázcsap teljes elzárása sem még a 2022-2023-as fűtési szezon kezdete előtt - írja a Euronews.

Az IEA szerint az EU legfontosabb feladata az, hogy 90 százalékos töltöttség közelébe hozza a földalatti gáztárolókat arra készülve, hogy esetleg egyáltalán nem érkezik már orosz gáz a régióba.

Az EU jelenleg 88 százalékos kapacitásnál jár, ami meghaladja a tervezett 80 százalékos értéket.

Minimum 33 százalék tartalék kell

Az ügynökség arra is figyelmeztetett, hogy Európának gondoskodnia kell arról is, hogy ne csökkenhessen 33 százalék alá a tartalék - ezzel

arra az esetre készülnek, ha egy hidegbetörés miatt az embereknek többet kellene fűtenie.

A központi intézkedések mellett sokat nyomhatnak a latban az egyes háztartások által meghozott intézkedések is, melyek közé a termosztátok egy fokkal alacsonyabban hagyása vagy a bojlerek alacsonyabb hőfokra állítása tartoznak.

Ezzel párhuzamosan az ipari szektor, illetve az épületek gázfelhasználását is csökkenteni kell.

"Elemzésünk azt mutatja, hogy a megfelelő tárolási szintek fenntartása a fűtési szezon végéig - legalább a működő tárolókapacitás 33 százalékával - kulcsfontosságú lesz a biztonságos tél szempontjából. Az e küszöbérték alatti tárolási szintek nem biztos, hogy elegendőek lesznek egy, a fűtési szezon végén bekövetkező, a 2018 márciusában Európában tapasztalthoz hasonló hideghullám leküzdéséhez" - írta az IEA jelentésében.

Alig jön már valamennyi gáz

Kis mennyiségű orosz gáz még mindig érkezik Ukrajnán keresztül Szlovákiába, illetve a Fekete-tengeren keresztül Törökországon át Bulgáriába. Két másik útvonal - a Balti-tengeren keresztül Németországba, valamint Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül - leállt. Az európai vezetők szerint

az orosz gáz visszafogása zsarolás,

amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra az Ukrajnának nyújtott támogatásuk és a Moszkva elleni szankciók miatt.

Az Északi áramlat 1-et végleg lezárták, miután robbanások miatt több szivárgást fedeztek fel a vezetéken. A szabotázsnak tartott akcióval kapcsolatosan Oroszország elhárítja a felelősséget. Az Északi áramlat 2-ből is szivárog a gáz: ennek ősszel kellett volna munkába állnia, de miután Németország megtagadta a tanúsítási eljárás lefolytatását, sosem kezdett el gázt szállítani.

A jövő a csapok teljes elzárása lehet

Moszkva kilátásba helyezte, hogy a teljes európai gázszállítást leállítja. Kedden a Gazprom közölte, hogy szankciókat vezethet be az ukrán állami gázszolgáltatóval szemben egy jogi vita miatt, ami valószínűleg a szállítások leállítását eredményezné.

Az európai kormányok és vállalatok az orosz hiány nagy részét a cseppfolyósított földgáz beszerzésével pótolták,

amelyet hajóval szállítanak olyan országokból, mint az Egyesült Államok és Katar. Emellett Norvégiából és Azerbajdzsánból is megnövekedett mennyiségben érkezik gáz a régióba vezetékeken át.

Szombaton Bulgária földgázvezetéket nyitott Görögországgal, amely eredményt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölt.

"Ez a vezeték megváltoztatja Európa energiabiztonsági helyzetét. Ez a projekt szabadságot jelent" - mondta von der Leyen. Az Európai Bizottság közel 250 millió eurót ajánlott fel a projekt finanszírozására - tette hozzá.

Egységes intézkedéscsomag

Szeptember végén az uniós energiaügyi miniszterek sürgősségi intézkedéscsomagot hagytak jóvá a villanyszámlák emelkedésének megfékezésére és az energiaválságra adott tagállami válaszlépések összehangolására. A kevesebb mint egy hónap alatt megtárgyalt csomag kötelező energiatakarékossági intézkedéseket, a piaci többletbevételekre vonatkozó felső határt és a többletvállalati nyereségek levonására szolgáló adót tartalmaz.

A megállapodásra akkor került sor, amikor az euróövezetben

az infláció a közös valuta történetében először két számjegyű

- 10 százalékos - értéket ért el, elsősorban az egekbe szökő energiaszámlák miatt.

A részletes tervek ezek

A következő három intézkedést hozták meg:

• Az egész EU-ra kiterjedő terv az energiatakarékosság bevezetésére: kötelező 5 százalékos célkitűzés a csúcsidőszakokban, amikor a gáz nagyobb szerepet játszik az árképzésben, és önkéntes 10 százalékos csökkentés a teljes villamosenergia-igényben.
• Az olyan erőművek - például a nap-, szél-, nukleáris, vízi- és ligniterőművek - által termelt többletbevételekre vonatkozó felső határ, amelyek nem használnak gázt a villamosenergia-termeléshez. A felső határ egységes lesz, megawattóránként 180 euróban állapították meg. A korlátot meghaladó bevételeket a kormányok szedik be.
• Szolidaritási mechanizmus a fosszilis tüzelőanyagokkal (kőolaj, földgáz, szén és finomító) foglalkozó vállalatok által elért többletnyereség részleges felfogására. A hatóságok 33 százalékos adót vethetnek ki az e vállalatok által a 2022-es pénzügyi évben elért nyereségre - de csak akkor, ha a nyereség 20 százalékos növekedést jelent a 2018 óta eltelt időszak átlagához képest.

További intézkedéseket is ígérnek az energiavészhelyzet kezelésére.