Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Már 400 milliárd forintnyi termés veszett oda a magyar földeken

Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Portfolionak nyilatkozva úgy fogalmazott, tragikusan gyenge az idei kalászos termés Magyarországon. Petőházi Tamás szerint az eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol.

„Az árpa aratása lezajlott, itt kész adatokat lehet már mondani. Az országos átlag 4,5 tonna hektáronként, ami abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még javában zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti országos termésátlagot lehet becsülni. A Dunántúlon még nagyon az elején tart a búza aratása, egyelőre nehéz számokat mondani, de az Alföldön 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti eredmény” – sorolta.

A gazdasági portál emlékeztet, hogy ezek a számok rendkívül gyengének számítanak, az országos átlag az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott.

Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség

a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt. Petőházi Tamás szerint az idei évben a kalászos gabonák esetében lényegesen kisebb lesz az exportáru-alap, mint korábban – a szokásos 2,5 millió helyett csupán 1 millió tonna.

Az őszi betakarítású növények esetében is kirívóan rossz a helyzet, ennek is legfőbb oka az Alföldön tapasztalható történelmi aszály. Eddig mintegy 300 ezer hektár kukoricát tartanak számon, ahol a kukorica annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók. Ez a korábbi évek 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagával számolva azt jelenti, hogy mintegy

2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál.

A napraforgó esetében 200 ezer hektárra tehető az a terület, ahol fel kellett adni a termést, mert annyira reménytelen volt annak állapota. Ez az elmúlt évek 3 tonna körüli átlagával számolva azt eredményezi, hogy hozzávetőleg 600 ezer tonna napraforgó nem érik be idén, amire a gazdák számítottak.

Mindez azért is különösen nehéz a termelőknek, mert az idei évben a globális folyamatok, és részben a háború miatt magas ára van a terményeknek, vagyis ezt figyelembe véve konzervatív becsléssel is

400 milliárd forintnyi termelési érték égett el a földeken csak a kukorica és napraforgó esetében.

A GOSZ elnöke ráadásul arra figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. Szerinte tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget.

Címlapról ajánljuk
Sokk az amerikai demokrata körökben: nyomul a radikális baloldal

Sokk az amerikai demokrata körökben: nyomul a radikális baloldal

Az Egyesült Államokban tovább erősödik a Demokrata Párt baloldali szárnya. A coloradói és két másik előválasztásokon több, a pártvezetés által támogatott politikus is vereséget szenvedett, ami az elemzők szerint azt jelzi: a New York-i szocialista polgármester, Zohran Mamdani sikere országos politikai hullámot indított el.

Magyar Péter magányos

Magányosan a hatalom csúcsán – ezzel az elgondolkodtató üzenettel tette közzé legfrissebb személyes fotóját Magyar Péter. A miniszterelnök az Országházban készült felvétel mellé fűzött vallomásában a kormányzati létet kísérő súlyos terhekről, a felelősség némaságáról és a parancsnoki híd magányáról írt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×