Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.82
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Már 400 milliárd forintnyi termés veszett oda a magyar földeken

Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Portfolionak nyilatkozva úgy fogalmazott, tragikusan gyenge az idei kalászos termés Magyarországon. Petőházi Tamás szerint az eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol.

„Az árpa aratása lezajlott, itt kész adatokat lehet már mondani. Az országos átlag 4,5 tonna hektáronként, ami abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még javában zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti országos termésátlagot lehet becsülni. A Dunántúlon még nagyon az elején tart a búza aratása, egyelőre nehéz számokat mondani, de az Alföldön 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti eredmény” – sorolta.

A gazdasági portál emlékeztet, hogy ezek a számok rendkívül gyengének számítanak, az országos átlag az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott.

Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség

a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt. Petőházi Tamás szerint az idei évben a kalászos gabonák esetében lényegesen kisebb lesz az exportáru-alap, mint korábban – a szokásos 2,5 millió helyett csupán 1 millió tonna.

Az őszi betakarítású növények esetében is kirívóan rossz a helyzet, ennek is legfőbb oka az Alföldön tapasztalható történelmi aszály. Eddig mintegy 300 ezer hektár kukoricát tartanak számon, ahol a kukorica annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók. Ez a korábbi évek 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagával számolva azt jelenti, hogy mintegy

2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál.

A napraforgó esetében 200 ezer hektárra tehető az a terület, ahol fel kellett adni a termést, mert annyira reménytelen volt annak állapota. Ez az elmúlt évek 3 tonna körüli átlagával számolva azt eredményezi, hogy hozzávetőleg 600 ezer tonna napraforgó nem érik be idén, amire a gazdák számítottak.

Mindez azért is különösen nehéz a termelőknek, mert az idei évben a globális folyamatok, és részben a háború miatt magas ára van a terményeknek, vagyis ezt figyelembe véve konzervatív becsléssel is

400 milliárd forintnyi termelési érték égett el a földeken csak a kukorica és napraforgó esetében.

A GOSZ elnöke ráadásul arra figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. Szerinte tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×