Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Hajdúböszörmény, 2018.június 26. A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft-ben az árpa aratásával kezdődött meg a gabonafélék betakarítása. Elsőnek a zeleméri határrészben egy 28 hektáros területen kezdték a munkát, ahol 6.5 tonna hektáronkénti termésátlag mutatkozik. A társaság a megtermett árpa 2/3 részét megtartja a saját állatállomány takarmányozására. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Jóval kevesebb gabona terem itthon idén, mint tavaly, és ez nagy baj

A repcében, az őszi búzában és árpában nagyon nagy károkat okozott a szárazság az Alföldön, mondja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke, aki egyben a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese is.

Az első termésbecslések, illetve a betakarítások alapján is elmondható, hogy jelentős aszállyal néz szembe az ország keleti része, főként az Alföld. A szárazság – a már a téli fagyokat is megsínylő – repcetermést teljes mértékben tönkretette, de az őszi búza és az őszi árpa is nagy mértékben károsodott – tájékoztatott Kozsuch Kornél.

Utóbbit illetően a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese megjegyezte, már az árpa betekarítása végén járnak, de a termésátlagok nagyon gyengék. Van, ahol 2 tonnát takarítanak be hektáronként, és meglehet, hogy a megyei átlagtermés a 4 tonnát sem fogja elérni, szemben a múlt évi 8 tonnával. A búza terén sem jobb a helyzet, a korábbi 7-7,5 tonna hozamnak durván a fele, 3,5 tonna várható idén – tette hozzá a NAK Békés megyei elnöke.

Miután az őszi vetésű termények betakarítása már megkezdődött, már az eső sem segítene, inkább csak akadályozná a betakarítást, rontva a minőséget. A szintén nagy károkat elszenvedett napraforgó és kukorica viszont még jól tolerálna egy esős időszakot – jegyezte meg Kozsuch Kornél. A kukoricán az aszálykár jelei látszanak: sárgulnak és bepöndörödnek az alsó levelei, pedig most kellene megindulnia a csőképződésnek, amihez viszont sok csapadékra volna szüksége a növénynek. A napraforgó is nemhogy erősödne és nőne, hervad és száradnak le az alsó levelei.

„Nagyon nagy problémák vannak ebben az országrészben”

– hangsúlyozta ismételten a szakember.

Az Alföldön jóval alacsonyabbak lesznek a termésátlagok. A Dunántúlon valamivel tűrhetőbb a csapadékmennyiség, ezért ott magasabb termésátlag várható, mint az Alföldön. Növekedett is valamivel az őszi búza termőterülete a tavalyi évhez mérten, összességében mégis kevesebb gabonatermés várható országos szinten – emelte ki érdeklődésünkre a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem biztos, hogy a csapadékhiány a pusztító aszály elsődleges felelőse

Nem biztos, hogy a csapadékhiány a pusztító aszály elsődleges felelőse

A világ folyóinak vízhozama 2025-ben több mint három évtizede nem látott mértékben maradt el a megszokottól, miközben a gleccserek olvadása és a szárazföldi édesvízkészletek csökkenése egyre súlyosabb problémát jelent. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a vízhiány és a szélsőséges hidrológiai események egyre több régiót érintenek, Európában pedig az aszályok gyakoribbá és intenzívebbé válásában a klímaváltozás okozta felmelegedésnek és a légköri áramlások változásának is jelentős szerepe van. A 2026-os európai aszály különösen súlyosan érintette a kontinenst, mivel a tartós csapadékhiányhoz rendkívüli hőség és fokozott párolgás társult. A kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a további felmelegedés még gyakoribbá teheti a talaj kiszáradását, miközben Közép-Európa vízkészleteinek állapota már most is aggasztó. A kockázatok mérsékléséhez ezért elengedhetetlenné válik a vízgazdálkodás fejlesztése és az összehangolt alkalmazkodási intézkedések végrehajtása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×