A pandémiát követő inflációs sokk – amelyre az orosz–ukrán háború által előidézett piaci bizonytalanság még rátett egy jókora lapáttal –, valamint az alkatrészellátási nehézségek miatt hiány alakult ki az új autókból, ami a használt járművek piacán is jelentős drágulást okozott. A kisebb jövedelműek így már nem engedhetik meg maguknak az autóvásárlást.
A gyártók a nagy árrést hozó, drága szegmensre koncentrálnak, a népautó mítosza leáldozóban van. A Mercedes és a VW nyeresége például annak ellenére nőtt, hogy összességében több millióval kevesebb gépkocsit adtak el az elmúlt években megszokottnál. A befektetők vették a lapot, nyomást gyakoroltak a gyártókra, hogy álljanak le az olcsó kisautók előállításával. Mindezek következtében
az olcsó, városi kisautókból Európában tavaly már csak 787 ezret gyártottak; 2019-ben még 1,13 milliót
– idézte a vg.hu az LMC Automotive elemzését és a Figyelő cikkét.
A várakozások szerint az évtized végére 584 ezerre csökken a számuk, a gyártók várhatóan a modellkínálatot is megfelezik.
A VW közölte, hogy ha véget ér az Up termékciklusa, nem újítja meg a modellt. A Renault 2020-ban még 43 ezer Twingót adott el, ám tavaly bejelentették: a mostani generáció kifutásával befejezik a típus gyártását. Luca de Meo, a francia gyár vezérigazgatója társaihoz hasonlóan az uniós szabályozás szigorodásával, az egyre növekvő fajlagos költségekkel indokolta a döntést. Az olcsó kisautókon elérhető nyereség amúgy is szerény volt, az EU kibocsátási normáinak a folyamatos szigorítása megkongatta a vészharangot e szegmens felett.
A VW, amely villany-autó-fejlesztésekre eddig 52 milliárdot költött, 2025-ig elhalasztotta 20 ezer euróba kerülő kisautójának a piacra dobását, annak ellenére, hogy ebben a kategóriában nagyon erősen jön fel a kínai konkurencia.
"Valószínűleg jelen tudnánk lenni a mikro-villanygépkocsik szegmensében, de nem igazán látunk benne nyereséget"
– nyilatkozta a Financial Timesnak a VW egyik vezetője.