Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Calculator with wooden house and coins stack and pen on wood table. Property investment and house mortgage financial concept
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

Több mint egy éve tartósan emelkednek a bérleti díjak - adatok

Idén februárban országosan 16,1, Budapesten 16,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak az előző év azonos időszakához képest - derül ki a hétfőn közzétett KSH-ingatlan.com lakbérindexből.

Az adatok szerint a legnagyobb mértékű, 19,2 százalékos emelkedés a pesti belső kerületekben volt. A budai hegyvidéki és egyéb kerületekben 13,9, illetve 12,3 százalékkal, a pesti átmeneti kerületekben 14,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak, míg a pesti külső kerületekben továbbra is mérsékeltebb, 9,6 százalékos volt a lakbérek emelkedése.

Az előző hónaphoz képest idén februárban országosan 2,0, Budapesten 1,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak.

A pesti belső kerületekben 2,7, a budai hegyvidéki kerületekben 1,5 százalékkal nőttek, míg a budai egyéb kerületekben az előző havi jelentősebb növekedés után lényegében stagnáltak a díjak.

A pesti átmeneti kerületekben 1,3, a pesti külső kerületekben 0,8 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak februárban az előző hónaphoz viszonyítva.

A 2020. januári csúcsnál országosan már 2,5 százalékkal magasabb, a fővárosban még 1,6 százalékkal mérsékeltebb díjért kínálták a kiadó lakásokat idén februárban. Az országos index a 2015. évi bázisidőszak 149 százalékán, a fővárosi pedig a 141 százalékán áll.

A lakásbérleti piac nagyvárosokban történő koncentrációját, és azon belül a főváros erőteljes túlsúlyát egyértelműen tükrözi a számításokhoz figyelembe vett hirdetések megoszlása. A 2022. január-februárban figyelembe vett hirdetések 61 százaléka fővárosi, 24 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott.

Az idei első két hónapban kiadásra meghirdetett lakások alapterülete Budapesten átlagosan 54, a megyei jogú városokban 57 négyzetméter volt.

A kisebb településeken - a nem megyei jogú városokban és a községekben - általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 62 négyzetméter volt. A legnagyobb alapterületű, 68 négyzetméteres albérleteket továbbra is Pest megyében hirdették.

A főváros dominanciája miatt a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége, csaknem 94 százaléka többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó 6,3 százalék esetében családi házakat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakóingatlanoknak csak 3,1 százaléka volt családi ház.

A fővárosban a hirdetések 41, országosan 43 százaléka származott magánszemélyektől 2022 első két hónapjában.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×