Marco Rubio szavait úgy lehet értelmezni – és ez nem túl nehéz – hogy Donald Trump elnök kénytelen volt a megelőző lépésre, miután megtudta, hogy Izrael Irán elleni csapásra készül. Az ok: amerikai illetékesek tudták, hogy az izraeli támadásra a Közel-Keleten található amerikai bázisok elleni akcióval válaszolt volna Irán (ahogy meg is tette).

„Teljesen világos volt, hogy ha Iránt bárki is megtámadta volna, akkor válaszolnak és az Egyesült Államoknak válaszolnak” – mondta Rubio még hétfőn riportereknek.

„Tudtuk, hogy Izrael fellép... és tudtuk, hogy ha megelőző lépésként nem csapunk le, akkor nagyszámú áldozatunk lesz” – tette hozzá.

Az Izraellel való katonai együttműködés mértéke még a MAGA-tábort is megosztja. A nyári, közös támadások idején több konzervatív kommentátor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak nem kéne szerepet vállalnia a régióban – emlékeztetett az Independent című lap.

Szerdán Trump elnök gyakorlatilag ellentmondott külügyminiszterének. Nem Izrael hozta lépéskényszerbe Washingtont. „Én kényszeríthettem őket.Tárgyaltunk ezekkel a holdkórosokkal” – mondta riportereknek Iránra utalva –„és az volt a véleményem, hogy ők támadnak először. Ha mi nem, akkor ők. Ez a határozott véleményem”.

Iráni vezetők, de Donald Trump-fellépésének jogalapját megkérdőjelező amerikai, demokrata párti politikusok is felvetették, hogy Washington Izrael érdekeit követve indította meg a támadásokat. „Nem volt az Egyesült Államok elleni azonnali fenyegetés az irániak részéről. Izraelt fenyegették. Ha egyenlőségjelet teszünk a kettő közé, ismeretlen vizekre evezünk” – mondta a Szenátus hírszerzési bizottságának demokrata alelnöke, Mark Warner. Netanjahu izraeli kormányfő viszont „nevetségesnek” minősítette, hogy Amerika az ő országa érdekében lépett volna fel.

Az ő szavai szerint a két szövetséges koalíciója a világot próbálja megmenteni, míg „Teherán tirannusai a civileket támadják. Mi az önkényurakat támadjuk, hogy megvédjük a polgári lakosságot” – állította. Izraelben a hét elején 9 ember halt meg iráni válaszcsapásokban.

Közben Jeruzsálem – és maga Rubio is – igyekszik kerülni a kommentárt arról az állításról, hogy egy dél-iráni városban az első támadás napján – az iráni szervek szerint – körülbelül 160 embert öltek meg egy lányiskolát ért támadásban. Rubio azt mondta, „Amerika szándékosan nem célozna meg egy iskolát”, és ő „nem ismeri a részleteket”.

Egy hasonló eset – például az ukrajnai háborúban – különösebb kételkedés nélkül, hatalmas felháborodást váltott volna ki. A felek egyelőre annyit mondanak, hogy vizsgálódnak és így lebegtetik, hogy a hír propagandafogás-e vagy sem.

Ahogy az a gyászmenet is, amelyen több tucat, gyerekkoporsót lehetett látni a Minab városban rendezett temetésen. Az amerikai fegyveres erők úgy fogalmaztak, hogy tájékozódnak az incidensről szóló jelentésekről, míg az izraeliek azt mondták: „nem tudnak a körzetben folytatott műveletről”.

(A nyitóképen: Sûrû füst száll a magasba egy izraeli légicsapást követõen a libanoni fõváros, Bejrút déli elõvárosában, a többségében síiták lakta Dahijében 2026. március 4-én.)