Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Sûrû füst száll a magasba egy izraeli légicsapást követõen a libanoni fõváros, Bejrút déli elõvárosában, a többségében síiták lakta Dahijében 2026. március 4-én. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án közös légicsapást indított a teheráni vezetés ellen. Izrael az iráni vezetés elleni akciót követõ Hezbollah-rakétatámadásokra válaszul mér légicsapásokat a libanoni síita szervezet támaszpontjaira és Bejrút déli negyedeire.
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Még mindig nem egyértelmű, ki akart előbb támadni az iráni háborúban

Feszültséget okozott, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter közvetve elismerte: az Egyesült Államok azért támadta meg Iránt, mert küszöbön állt a Teherán elleni izraeli támadás. Tovább bonyolította a helyzetet Trump elnök későbbi nyilatkozata.

Marco Rubio szavait úgy lehet értelmezni – és ez nem túl nehéz – hogy Donald Trump elnök kénytelen volt a megelőző lépésre, miután megtudta, hogy Izrael Irán elleni csapásra készül. Az ok: amerikai illetékesek tudták, hogy az izraeli támadásra a Közel-Keleten található amerikai bázisok elleni akcióval válaszolt volna Irán (ahogy meg is tette).

„Teljesen világos volt, hogy ha Iránt bárki is megtámadta volna, akkor válaszolnak és az Egyesült Államoknak válaszolnak” – mondta Rubio még hétfőn riportereknek.

„Tudtuk, hogy Izrael fellép... és tudtuk, hogy ha megelőző lépésként nem csapunk le, akkor nagyszámú áldozatunk lesz” – tette hozzá.

Az Izraellel való katonai együttműködés mértéke még a MAGA-tábort is megosztja. A nyári, közös támadások idején több konzervatív kommentátor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak nem kéne szerepet vállalnia a régióban – emlékeztetett az Independent című lap.

Szerdán Trump elnök gyakorlatilag ellentmondott külügyminiszterének. Nem Izrael hozta lépéskényszerbe Washingtont. „Én kényszeríthettem őket.Tárgyaltunk ezekkel a holdkórosokkal” – mondta riportereknek Iránra utalva –„és az volt a véleményem, hogy ők támadnak először. Ha mi nem, akkor ők. Ez a határozott véleményem”.

Iráni vezetők, de Donald Trump-fellépésének jogalapját megkérdőjelező amerikai, demokrata párti politikusok is felvetették, hogy Washington Izrael érdekeit követve indította meg a támadásokat. „Nem volt az Egyesült Államok elleni azonnali fenyegetés az irániak részéről. Izraelt fenyegették. Ha egyenlőségjelet teszünk a kettő közé, ismeretlen vizekre evezünk” – mondta a Szenátus hírszerzési bizottságának demokrata alelnöke, Mark Warner. Netanjahu izraeli kormányfő viszont „nevetségesnek” minősítette, hogy Amerika az ő országa érdekében lépett volna fel.

Az ő szavai szerint a két szövetséges koalíciója a világot próbálja megmenteni, míg „Teherán tirannusai a civileket támadják. Mi az önkényurakat támadjuk, hogy megvédjük a polgári lakosságot” – állította. Izraelben a hét elején 9 ember halt meg iráni válaszcsapásokban.

Közben Jeruzsálem – és maga Rubio is – igyekszik kerülni a kommentárt arról az állításról, hogy egy dél-iráni városban az első támadás napján – az iráni szervek szerint – körülbelül 160 embert öltek meg egy lányiskolát ért támadásban. Rubio azt mondta, „Amerika szándékosan nem célozna meg egy iskolát”, és ő „nem ismeri a részleteket”.

Egy hasonló eset – például az ukrajnai háborúban – különösebb kételkedés nélkül, hatalmas felháborodást váltott volna ki. A felek egyelőre annyit mondanak, hogy vizsgálódnak és így lebegtetik, hogy a hír propagandafogás-e vagy sem.

Ahogy az a gyászmenet is, amelyen több tucat, gyerekkoporsót lehetett látni a Minab városban rendezett temetésen. Az amerikai fegyveres erők úgy fogalmaztak, hogy tájékozódnak az incidensről szóló jelentésekről, míg az izraeliek azt mondták: „nem tudnak a körzetben folytatott műveletről”.

(A nyitóképen: Sûrû füst száll a magasba egy izraeli légicsapást követõen a libanoni fõváros, Bejrút déli elõvárosában, a többségében síiták lakta Dahijében 2026. március 4-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×