Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

Új korszak: a szándék már itthon is megvan a benzines, dízeles kocsik lecserélésére

A magyarok nagyon szeretnék óvni a bolygót, de többségük szerint "a másik ember" nem igazán.

A magyarok többsége már elektromos vagy hibrid autót venne - írja a Napi.hu.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) éghajlati felmérésének egyik vetületét összefoglaló cikkből kiderül, a magyarok 72 százaléka válaszolta azt, hogy hibrid vagy elektromos járművet választana.

A magyarok 79 százaléka érzi úgy, hogy mindennapi életében minden tőle telhetőt megtesz az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, ugyanakkor a többség szerint honfitársaikról nem mondható el ugyanez.

A 72 százalékos szám egyébként 44 százalékponttal magasabb, mint azon magyaroké, akik benzines vagy dízeljárművet vennének (28 százalék). Konkrétabban 37 százalék vásárolna hibrid gépkocsit és 35 százalék döntene az elektromos autó mellett.

A 65 éves és idősebb magyar gépkocsivásárlók különösen érdeklődnek az elektromos autó vásárlása iránt (54 százalék), míg a fiatalabb válaszadók nagyobb valószínűséggel választanának benzines vagy dízeljárművet (38 százalék).

A hibrid járműveket választanák a legtöbben a 30–64 év közötti magyarok közül.

Mindeközben a teljes magyar népesség 22 százaléka mondta azt, hogy jelenleg nincs kocsija, nem is fog venni.

Általában véve az európai gépkocsivásárlók hajlanak a hibrid járművek felé (39 százalék), míg második helyen a benzines, illetve dízeljárművek állnak (33 százalék), az elektromos autó pedig a harmadik.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×