Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: pixabay

Így éreztette hatását a járvány az államháztartáson

Kiadta az első öt hónap részletes adait a pénzügyi tárca.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere májusban 324,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az első öt hónapban 1051,5 milliárd forint deficitet halmozott fel - erősítette meg részletes jelentésében (a grafikonos tájékoztató itt megtalálható) a Pénzügyminisztérium (PM).

A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv és a járvány elleni védekezés költségei növelték a pénzforgalmi hiányt.

Forrás: Pénzügyminisztérium
Forrás: Pénzügyminisztérium

Az idén május végéig

  • 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei
  • és 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés.

A 486,7 milliárd forint beérkezett uniós bevétellel szemben, az uniós programokra folyósított kiadások meghaladták a 967,6 milliárd forintot.

A központi költségvetés 910 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 154,3 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,8 milliárd forintos többletet értek el az idén január-májusban.

Az öthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos éves előirányzat 286,4 százaléka, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) májusban másodszor módosított finanszírozási tervében 1890 milliárd forintra emelt pénzforgalmi hiánynak csak 55,6 százalékát éri el.

A központi alrendszer hiánya tavaly májusban 137,4 milliárd forint, január-májusban 176,4 milliárd forint volt.

A kormány - ahogyan a veszélyhelyzet alatt, úgy a járványügyi készültség során is - minden szükséges forrást biztosít a védekezéshez, miközben a GDP-arányos idei hiánycél továbbra is 3,8 százalékon tartható - jegyezte meg a Pénzügyminisztérium jelentése.

Az államháztartás központi alrendszere május végéig 9040,0 milliárd forint bevételre tett szert, ami 612,3 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül növekedtek a személyi jövedelemadóból, a társasági adóból, valamint a nyugdíj, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek.

A kiadások 10 091,5 milliárd forintot tettek ki,

1487,4 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Nőttek a költségvetési szervek és az uniós programok kiadásai, valamint a kamatkiadások, a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is.

A társasági adóból 156,9 milliárd forint bevétel realizálódott az első öt hónapban, 28,7 milliárd forinttal magasabb az egy ével korábbinál. Az eltérést a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése okozta, ennek következtében a tavalyi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése idén januárban teljesült.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai már második hónapja jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban - jegyezte meg a PM jelentése a személyi jövedelemadó-bevételek alakulását ismertetve. Az év első öt hónapjában ugyanakkor 1051,4 milliárd forint volt az szja-bevétel magasabb bérkiáramlás miatt, 66,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első öt hónapban 2,1 milliárd forinttal 449,1 milliárd forinttal nőtt, miután a dohánytermékek adójának emelése 21 milliárd forinttal többet hozott, míg az üzemanyagok után 14,6 milliárd forinttal kevesebb adó folyt be.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapba mindössze 4,3 milliárd forinttal, az egészségbiztosítási alapba 19,6 milliárd forinttal több folyt be, miközben kiadásaik 87,4 milliárd forinttal, illetve 151,8 milliárd forinttal nőttek.

Forrás: Pénzügyminisztérium
Forrás: Pénzügyminisztérium

A kamatkiadások 57,4 milliárd forinttal nőttek, a bevételek 17,8 milliárd forinttal csökkentek, így 75,2 milliárd forinttal emelkedett a nettó kamatkiadás.

A költségvetés adóssága május végére 1475 milliárd forinttal nőtt ebben az évben, a forintadósság 1153 milliárd forinttal, a devizaadósság 245 milliárd forinttal nőtt, és 77 milliárd forinttal emelkedtek a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében kötött swap műveletek után az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) elhelyezett fedezeti összegek, az úgynevezett mark-to-market betétek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×