eur:
395.39
usd:
366.76
bux:
65135.59
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára felszólal a 2020-as költségvetés vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 21-én. A háttérben Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Megemelték a 2021-es gazdaságvédelmi keretet a költségvetési törvénytervezetben

Elfogadta az Országgyűlés a 2021-es költségvetéshez benyújtott kormánypárti módosításokat, az ellenzék több mint 800 indítványát azonban leszavazták a Fidesz-KDNP képviselői. A parlament pénteken dönt a jövő évi büdzséről, amely 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, 3 százalékos infláció és 2,9 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány mellett. 2021-ben az adósságráta újra 70 százalék alá kerülhet.

A 2021-es büdzsé a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készenlét fenntartásáról is szól - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

"Örömmel nyugtázom, hogy a gazdaságvédelmi alap eredetileg 2555 milliárd forintos összege - amennyiben az Országgyűlés elfogadja a költségvetési bizottság végső javaslatát -, több mint 2600 milliárd forintra növekszik" - közölte az államtitkár a jövő évi költségvetésről szóló törvény vitájában. Hangsúlyozta, hogy ez több, mint a GDP öt százaléka.

A növekményt alapvetően a Magyar Falu program bővítése jelenti: itt az eredetileg tervezett 90 milliárd forintos összeg 192 milliárdra emelkedik 2021-ben.

Ebből 52 milliárdot a falusi útépítési keret kap, így összesen 102 milliárd forintot fordíthatnak e célra a települések.

A módosítások és a bizottsági jelentések vitájában kormányoldalról egyebek mellett elhangzott, hogy ugyanannyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a járvány megszüntet, újra bevezetik a 13. havi nyugdíjat, és a már említett Magyar Falu Programon kívül több pénzt fordítanak a klímavédelemre, az oktatásra, az egészségügyre, a honvédségre, a hitéletre és a sportra is.

Az önkormányzatoknak juttatott költségvetési források 118 milliárd forinttal nőnek, a közmédia 20 milliárd forinttal kap többet, a budapesti kerületek pedig egy 5 milliárd forintos miniszterelnökségi alapból részesülhetnek fejlesztési támogatásban.

A jövő évi büdzsé 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, 3 százalékos infláció és 2,9 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány mellett. 2021-ben az adósságráta újra 70 százalék alá kerülhet.

Az ellenzék felszólalói sérelmezték, hogy több mint 800 módosítást nyújtottak be a jövő évi költségvetéshez, de a Fidesz-KDNP mindegyiket leszavazta a bizottságokban.

Az ellenzék egyebek mellett szerette volna elérni az öregségi nyugdíjminimum, az albérlettámogatás és a Lánchíd felújítására szánt állami forrás megemelését, valamint az álláskeresési támogatás időtartamának 9 hónapra növelését. A DK-s Hajdu László szerint nem igaz, hogy az önkormányzatok több pénzt kapnak az államtól 2021-ben, mint idén.

"857 milliárd forint van betervezve 2021-re, ami 16 százalékkal haladja meg az idei összeget. De ugyanakkor vissza is von, azon keresztül, hogy az adóelőleg képesség értékét lejjebb vitte a tervezet: 20 ezer forint per főre. Eddig körülbelül 178 önkormányzat fizetett ilyen szolidaritási hozzájárulást, most nagyjából 250 fog fizetni.

Csak 160 milliárd forint fog visszajönni ezen az egy ágon, a szolidaritási hozzájárulásból"

- érvelt a képviselő.

Az Országgyűlés pénteken szavaz a jövő évi költségvetésről szóló törvényről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×