A Mastercard kutatásából az is kiderült, hogy az európaiak közel egyharmada (30 százalék) a korábbinál több pénzt költ virtuális élményekre: a megkérdezettek közel kétharmada (58) streamingszolgáltatáson keresztül néz sorozatokat vagy filmeket, 26 százalék vesz részt online edzéseken, 24 százalékuk pedig virtuálisan látogat múzeumokat és más érdekes helyszíneket. Szívesen választanak virtuális élményeket a magyarok is: streamingszolgáltatást a megkérdezettek 40 százaléka használ, a fitneszedzések (20) és az online múzeumlátogatás (15) mellett itthon a stand-up előadások (30) és az online koncertek (35) is nagyon népszerűek. Talán nem meglepő, de a kapcsolattartás is az online térbe tolódott át, a magyarok 73 százaléka vett részt videóhívásban, legyen szó akár a családjáról, szeretteiről, vagy a munkahelyéről.

A kutatás szerint a mostani vészterhes időkben szívesebben is adakozunk: az európaiak több mint negyede (28 százalék) adakozott valamilyen segélyszervezetnek online, 14 százalék most tett ilyet először.

A magyarok esetében az online adakozók aránya valamivel alacsonyabb (18), a megkérdezettek 7 százaléka próbálta ki ezt a lehetőséget most első alkalommal.

Az emberek Európa-szerte az otthonukban töltött plusz időt új, online készségek elsajátítására is használják: szinte minden ötödik válaszadó (37 százalék) kezdett el online bankolni, több mint 28 százalék próbálja elsajátítani az online egészségkezelést és gyógyszer rendelést, egyharmaduk (31) pedig főzni tanul online, oktató segítségével.

A magyar válaszadók 39 százaléka bankol most először online, 25 százalék ismerkedik a főzés rejtelmeivel, a harmadik legnépszerűbb új online tevékenység pedig a tanulás: minden ötödik válaszadó keres ilyen lehetőséget magának vagy családtagjainak.

Minden tizedik európai (10 százalék) tanul kódolást, az arány megegyezik a magyar eredménnyel. Az európaiak 7 százaléka tanul hangszeren játszani az internet segítségével, 14 százalék pedig online útmutatót használ hajvágáshoz.

Amellett, hogy Európában 36 százalékkal növekedett az alapvető cikkeket online vásárlók száma, a legnépszerűbbek a könyvek (32), a hajvágó eszközök (19) és a fitnesz eszközök (13). A magyarok körében az első helyen a könyveket (23), a konyhai eszközöket (21) a hajfestékeket és az informatikai eszközöket (12-12) találjuk.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az online vásárlási szokásaink hűen tükrözik a valós életben mutatott viselkedésünket: azon vásárlók többsége (Európában 81, Magyarországon 83 százalék), akik a fizikai üzletekben is a nagyobb kedvezményekre vadásznak, az online térben is órákat töltenek el a legjobb ajánlatok felkutatásával. Az üzletekben csak nézelődéssel időt töltő európaiak 66 százaléka online is szívesen készít kívánságlistákat, de ezekből általában nem lesz valós vásárlás. Az új online vásárlók fele (51 százalék) továbbra is hű marad azokhoz az üzletekhez, amelyeket korábban már megszeretett – a magyarok még ennél is hűségesebbek, 65 százalékuk nem cseréli le jól bevált kereskedőjét.

Szinte minden európai (87 százalék) figyel arra, hogy mit és hol vásárol online, a magyarok még óvatosabbak e téren (91).

Az európaiak 65 százaléka aggódik amiatt, hogy online visszaélés áldozatává válik – itthon ettől kevésbé tartanak a válaszadók (59). Az online fizetés biztonsága érdekében az európai megkérdezettek négyötöde (81) lehetőség szerint ismerős kereskedőknél vásárol, ez az arány a magyaroknál 84 százalék. Európában 80 százalék ellenőrzi a webhelyek vagy vásárlók véleményét (magyar arány 85 százalék), és egyharmaduk (31 százalék) felveszi a kapcsolatot az új vagy ismeretlen kereskedővel a vásárlás előtt – a magyarok 33 százaléka tesz így.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!