eur:
393.78
usd:
365.33
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: PIxabay

Nyolc tagállam is megélne az unión belül elcsalt áfából

Az Európai Unió tagállamai közötti belső kereskedelem többlete - holott ilyen nem is létezhetne - az elmúlt tizenkét évben összesítve elérte 2900 milliárd eurót. Az áfacsaláson kívül nem találtak rá értelmes magyarázatot.

Vélhetően az áfacsalások magyarázzák, miért nőtt az elmúlt közel 20 évben egyre gyorsuló ütemben az unió tagállamai közötti kereskedelemből származó többlet - idézte a kieli Világgazdasági Intézet és a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet közös tanulmányát a Világgazdaság.

Az Európai Unió a belső kereskedelemben 2018-ban 307 milliárd eurós többletet hozott össze, a közösség GDP-jének nagyjából 2 százalékát, többet, mint a nyolc legkisebb uniós tagállam gazdasága együttvéve – pedig az összegnek értelemszerűen nullának kellene lennie. Ebből csak az euróövezet 126 milliárd eurót produkált.

A kutatók 1993-ra visszamenőleg vizsgálták az adatokat: azóta indult növekedésnek a belső többlet, a 2004-es bővítés után pedig nagyot nőtt.

Az elmúlt tizenkét évben a teljes közösség többlete 2900 milliárd eurós volt.

Martin Brami, az Ifo kutatója és Gabriel Felbermayr, a kieli intézet elnöke szerint a többlet jelentős részéért az áfacsalások lehetnek a felelősek. Igaz, több dologgal is igyekeztek magyarázni, de sem a mérési hibák, sem a figyelmetlenségek nem okozhatnak ekkora eltérést.

Gyakori, hogy az egyik tagállamban exportra jelentett termékek - mivel valójában el sem hagyják az országot, és ezért meg sem jelenhetnek a célország importstatisztikáiban - után megspórolják az áfát, sokszor teljes termékpályákon.

Csak 2018-ban mintegy 30 milliárd eurós bevételkiesést okozott a tagállamok költségvetéseinek, de az összeg elérheti a 60 milliárd eurót is a tanulmány szerint.

A kutatók hangsúlyozták: a globális többlet 357 milliárd eurós volt 2018-ban – tehát az összeg 86 százalékát az unió egymaga produkálja. Ez akkora összeg, amivel a döntéshozóknak is foglalkozniuk kell, ráadásul rávilágít arra, hogy az uniónak a tagállamok nem valós adatokat szolgáltatnak.

A fenti adatok tükrében pedig kifejezetten meglepő, mekkora tagállami ellenállásba ütközik az uniós adózási rendszerek összehangolása, vagy épp a közös áfaszabályozás reformja, amit egyébként már évek óta sürget az EU.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×