INFORÁDIÓ 
2020. július 7. kedd
Apollónia

mnb

versenyképesség

családvédelmi akcióterv

jegybank

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én.

Egyszámjegyű szja, támogatás a hazatelepülőknek, csok kiterjesztése - a legfontosabb javaslatok

Infostart / MTI

Közzétette 330 pontból álló versenyképességi programját a Magyar Nemzeti Bank. Ezek között vannak javaslatok a demográfiai fordulat érdekében, a háztartási megtakarítások aktivizálására és egy új pénzügyi modell kialakítására is.

Munkaerőpiac

A jegybanki javaslatok között szerepel a munkaerő-tartalék felszabadítása, aktivizálása az adórendszeren keresztül, a bérek fenntartható emelése, a külföldön élők hazavonzása, a felnőttek képzési rendszerének megerősítése és a vállalkozói hajlandóság erősítése

Az egyszámjegyű szja mellett az MNB javasolja, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja. Azt is javasolják, hogy a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbsége emelkedjen, a nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalóknál pedig nőjön a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa. A nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.

Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására.

A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában is meggondolandó az MNB szerint. Úgy vélik, hogy

a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

Az anticiklikus munkaerőpiaci járulék bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg 1,5 százalékos járulékkulcs mértéke a munkaerőpiaci konjunktúraciklushoz igazodna. Kedvező foglalkoztatottság mellett magasabb lehetne a járuléknem kulcsa, míg reálgazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség emelkedése idején a kulcs mérsékelhető lenne.

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben

előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése

- jegyezte meg az MNB. A személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot. A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is.

A foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárulhat a digitális nomádok (földrajzilag nem kötött, elsősorban fejlett technológiai megoldásokkal dolgozó rugalmas külföldi munkavállalók) vonzása is. A digitális nomádok vonzása segítheti az új típusú munkavállalási formák meghonosítását, ezáltal a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, ami versenyképességet javító tényező.

A külföldön élők hazavonzására az MNB bérfejlesztést javasol az állami hiányszakmákban, kezdeményezi a családtámogatási elemek ismertségének növelését, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszer ismertségét erősítő kampányokat, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatását a költségek leírásával, adókedvezményekkel és a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítését.

Demográfia

Erre a területre nagy hangsúlyt fektet a kormányzat is, Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be.

A jegybank

a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) 70 százalékos plafonjának növelését és a gyed-plafon átlagbérhez kapcsolását javasolja,

hogy a tervezett gyermekek megszületésének anyagi akadályai mérséklődjenek. Javasolja emellett az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelését és a támogatás gyermekszámtól függő progresszív növelését. Az egyszeri anyasági támogatás jelenleg az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, ami 2018-ban 64 125 forintot tett ki.

A hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára indulótőke-program bevezetését javasolják. Ennek keretében

minden külföldről hazatelepülő családtag számára egyszeri meghatározott összegű támogatást biztosítana az állam, ha a következő 3 évben legalább egy további gyermeket vállalnak,

és életvitelszerűen nem hagyják el az országot a következő 5 évben.

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére a terhesség 6. hónapjában egyszeri egészségpénztári támogatás bevezetését javasolják.

A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalásának támogatására a jegybank szerint megfontolandó a diplomás gyed összegének további növelése, baba- és családbarát egyetemi kollégiumi férőhelyek létrehozása, a lehetséges passzív félévek számának növelése.

A gyermekvállalás tervezett időhöz képesti kitolódásának gyakran egészségi okai vannak. Az MNB mindkét nemre kiterjedő célzott szűrővizsgálatok aktívabb támogatását javasolja, ingyenes inzulinrezisztencia-szűrővizsgálatot a szülőképes korban lévő nők számára, a mesterséges megtermékenyítés aktívabb támogatását, a terhesség alatti államilag támogatott vizsgálatok körének bővítését, a magzati halálozások csökkentését a terhességgondozás további fejlesztésével, a védőoltások árának csökkentését, valamint a rendelési idők munkaidőhöz történő igazítását.

Az MNB a családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemeinek béremelkedéshez igazítását javasolja, továbbá a családi adóalap kedvezmény rendszerének megreformálását a negatív adó engedélyezésével. Utóbbi azt jelentené, hogy azon (legális jövedelemmel rendelkező) háztartások, amelyek a kedvezményt nem tudják teljes mértékben kihasználni, támogatásban részesülnek. Javasolják továbbá a nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítését és a 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalap-kedvezmény növelését.

A javaslatok szerint biztosítani kellene, hogy valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely; bővíteni az óvodai férőhelyek számát, hogy 2,5 éves kortól lehetséges legyen az óvodai felvétel minicsoportokba; a térítési díjakhoz való állami hozzájárulás révén támogatni a magánbölcsődék és magánóvodák igénybevételét; családbarát módon fejleszteni a köznevelési rendszert (például az ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig).

A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének támogatására az MNB az atipikus foglalkoztatási formák járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzését javasolja, a családbarát munkahelyi környezet kialakítását és munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozásának ösztönzését, a gyermekek nyári táboroztatásának támogatását, a bébiszitterek jogállásának tisztázását, állami iskolabusz-rendszer létrehozását.

Javasolják továbbá a pénzügyi rendszer szolgáltatásainak családbarát fejlesztését, ilyen például

  • a testvérek számától függő diákhitelkamat,
  • a gyermek előtakarékossági számla (gyesz) bevezetése;
  • a csok vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztését a második gyermek megszületésének ösztönzésére;
  • a csok szabályaiban lefektetett értékek módosítását az ingatlanpiaci folyamatok követésére;
  • a használt lakás vásárlásakor igényelhető csok esetén a 35 millió forintos értékhatár eltörlését;
  • befektetési cél esetén a lakásvásárlási szabályok szigorítását;
  • új városrész-koncepciók kidolgozását;
  • az üres önkormányzati lakások hasznosítását;
  • első lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény növelését, új lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény értékhatárának folyamatos felülvizsgálatát.

Javaslatokat fogalmaznak meg az építőipari kapacitások bővítésére is az otthonteremtés támogatására, amelyek az építőipari munkaerőállomány bővítését, az állami beruházások ütemezett piacra vitelét és a lakásépítések előtt álló adminisztratív korlátok oldását szolgálják.

Az MNB szerint a gyermekvállalást el kellene ismerni a nyugdíjrendszerben,

ezt szolgálná a felnevelt gyermekek számának figyelembe vétele az induló nyugdíj összegének megállapításakor, valamint a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj megállapítása során.

A nyugdíjrendszer demográfiai kihívásainak enyhítésére a kiegészítő nyugdíjalapokban való alanyi jogú tagságot javasolják, a munkáltatók kiegészítő nyugdíjalapokhoz való hozzájárulásának támogatását, az állami támogatások hatásosságának növelését.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018