A hazai bankok 2017-ben 694 milliárd forintos összesített adózás előtti nyereséget értek el. Ez 38 százalékkal magasabb érték, mint a megelőző évi, és egyben minden idők legnagyobb hazai szektornyeresége – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A nagy lakossági bankok közül az OTP, az Erste és a K&H sem zárkózik el a bankvásárlásoktól sem. Az OTP két (meg nem nevezett) új országban is nézelődik, de ott is vásárolna, ahol még alacsonyabb a piaci része, az Erste jelezte: a bank pénzügyi mutatói már megengednék a vásárlásokat, a KBC (a K&H belga anyavállalata) pedig gyakorlatilag bejelentkezett a Budapest Bankra.

Az OTP a legnagyobb

„Ahogy a magyar bankszektor, úgy a piacvezető OTP is minden idők legmagasabb eredményét érte el” – mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. 

A bank korrigált adózott eredménye 284 milliárd forint lett, ami 41 százalékos növekedésnek felel meg.

A külső csoporttagoktól érkező eredmény is javult, de azért a profit zöme (169 milliárd forint) még mindig a magyar banktól származik.

A számok javulásához az organikus növekedés mellett az új szerzemények, a horvát Splitska és a szerb Vojvodjanska is hozzájárultak.

Kiugró eredmények

Az Erste-nél az országonkénti eredmények között Magyarország kifejezetten jól szerepelt. A célországok közül nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vállalati hitelezés, itt javult a legtöbbet a nemteljesítő hitelek aránya, de az adósság-állomány csökkentése, a magas gazdasági növekedés és az alacsony munkanélküliség is a vonzó országok közé rangsorolta hazánkat.

Az Erste ezen kívül a jelzáloghitelek folyósításában fejlődött, már 2 millió ügyfelet vont be a George elnevezésű pán-európai digitális szolgáltatásba és vállalati ügyfeleinek már blockchain-alapú szolgáltatást is elindított.

A K&H 41,8 milliárd forintos profitot ért el, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A banknál is a hitelállomány jobban bővült, mint a betétek összessége. A vállalat azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy Johan Thijs csoportszintű vezérigazgató kijelentette, hogy a KBC-t érdekli a Budapest Bank, míg Andrea Treichl határozottan kizárta az Erste érdeklődését.

Csányi Sándor adott esetben érdeklődne, bár az OTP hazai vásárlási lehetőségei mindenképpen limitáltak. Az eddigi tapasztalat szerint az állam átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a magyar tulajdonhányad emelkedését szolgálja, így a belga vevő nem biztos, hogy találkozna a politikai prioritással.

Külföldi mentőövek is voltak

Pár éve a pénzügyi válság, az ingatlankrízis, a devizahitelesek sorsának rendezése és az extra adóterhek miatt a magyar bankok még borzalmas veszteségeket írtak. Néhány nagy lakossági bankot csak a külföldi anyabankok  segítsége (tőkeemelése) mentett meg. Majd a nemzetközi likviditásbőség, az uniós források, a GDP és a reálbérek emelkedése megerősítette a keresletet, és a bankok gyorsan magukra találtak.

Az ügyfelek is jól jártak, hiszen olcsóbb lett a bankolás. A bankok nagyobb betét- és hitelvolumeneken kisebb marzsokat realizáltak a bankok. Mindenkinél nőtt a hitelezési volumen, csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, egyre kevesebb volt a rossz hitel.

Jövő

A közeljövőben ellentétes hatások feszülnek egymásnak, de mégsem lehet olyan bankárt találni, aki ne várna még mindig javuló eredményeket.

• A régió gazdaságai még mindig nőnek, a hitelezés is bővülhet, ahogyan a nemteljesítő hitelek aránya is javulhat – prognosztizálták az Erste vezetői.
• Az OTP még további kamatmarzs-csökkenéssel is kalkulál, a negyedik negyedévben már elképzelhető egy fordulat, hiszen a világ a kamatemelések és az infláció irányába indult el
• A várakozások szerint a céltartalékok visszaírása még mindig javuló makrogazdasági környezetben folytatódhat.
• Kockázatot csak az infláció gyors megemelkedése, a szabályozói szigorítások, a politikai kilengések és egy nemzetközi világgazdasági megtorpanás jelenthetne.