A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy az EBH hosszú és rövid távú forint- és devizabetéti besorolását Ba2/Not Prime-ról Baa3/Prime-3-ra minősítette fel.
A hosszú távú betéti besorolás két fokozattal javult, és immár a befektetési ajánlású kategóriában van. Az Erste magyarországi érdekeltségének Baa3 hosszú távú betéti besorolása azonos a tavaly november óta érvényes magyar szuverén adósosztályzattal.
Az EBH forintbetéti besorolásának kilátása változatlanul további felminősítés lehetőségére utaló pozitív, a devizabetéti osztályzat kilátása stabil.
A Moody's egyidejűleg a bank alapszintű adósminőség-értékelésének (baseline credit assessment, BCA) mutatóját az eddigi b3-ról szintén két fokozattal b1-re javította, az EBH hosszú és rövid távú partnerkockázati minősítését (Counterparty Risk Assessment, CRA) Baa2(cr)/Prime-2(cr)-re emelte az eddigi Ba1(cr)/Not Prime(cr)-ről.
A BCA mutatóval a Moody's az adott bankok önálló, saját, belső pénzügyi erejét méri a rendkívüli állami segítség lehetőségének kiszűrésével.
A BCA-értékelés kétfokozatú javítása - amelyre a többi osztályzati felminősítés is alapul - a Moody's indoklása szerint az EBH eszközminőségi és tőkemegfelelési helyzetének folyamatos javulását tükrözi, és azt, hogy hatévi veszteséges működés után tavaly nyereségessé vált.
A hitelminősítő kiemelte, hogy a magyar Erste-érdekeltség nem teljesítő kinnlevőség-hányada tavaly decemberig 11,2 százalékra csökkent az egy évvel korábban mért 19,2 százalékról, a problémás kinnlevőség-portfolió értékesítése, illetve leírása nyomán, és annak eredményeként is, hogy a javuló gazdasági kondíciók közepette hatékonyabb lett a behajtási tevékenység.
Az EBH nem teljesítő követelés-portfoliójának fedezettségi rátája is javult az elmúlt néhány évben, és 2016 decemberében 65 százalékos volt, bár ezt a Moody's továbbra is mérsékelt aránynak nevezi csütörtöki londoni elemzésében.
A hitelminősítő kiemeli ugyanakkor, hogy az EBH tavalyi nettó bevétele 43,3 milliárd forint volt, ami erőteljes, 2,2 százalékos átlagos eszközarányos megtérülésnek felel meg. A Moody's hangsúlyozza mindazonáltal, hogy ez az erős eredmény mindenekelőtt a devizaalapú ingatlanhitelek átváltásához kötődő elszámolási hatásokból eredt. Az egyszeri tételekhez kötődő bevételek kiszűrésével az EBH átlagos eszközarányos megtérülése a Moody's becslése szerint 0,6 százalék lenne.
A hitelminősítő felidézi azt is, hogy az EBH jelentős, 250 millió eurós tőkeinjekcióban részesült az osztrák anyacégtől, az Erste Grouptól, és ez - a javuló nyereségességgel együtt - jobb tőkemegfelelési mutatót is eredményezett: az alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési ráta decemberben 14,1 százalék volt a 2015 decemberében mért 11,1 százalék helyett.
Az EBH finanszírozási struktúrája is kiegyensúlyozottabbá vált: a bruttó kinnlevőség/betétállomány-ráta tavaly decemberre fokozatosan 78 százalékra csökkent a két évvel korábbi 112 százalékról - áll a Moody's elemzésében.
Az elemzés szerint az Erste Bank Hungary hosszú futamú forintbetét-besorolásának pozitív kilátása a Moody's azon várakozását jelzi, hogy a bank adósprofilja tovább javul a következő 12-18 hónapban, a problémás kinnlevőségek folytatódó csökkenése és a jó tőkeellátottság fenntartása révén.
Az EBH hosszú távú devizabetét-osztályzata most a Magyarországra érvényes devizabetét-besorolási országplafon szintjén van, és emiatt akkor is ezen a szinten maradna, ha a forintbetét-osztályzat javulna - hangsúlyozza a csütörtöki felminősítéshez fűzött londoni elemzésében a Moody's Investors Service.
A Moody's az elmúlt hetekben - jórészt az EBH-felminősítés indoklásában említett okokhoz hasonló folyamatokra hivatkozva - emelte az MKB és az FHB osztályzatait is, tavaly pedig stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer egészének kilátását. Ehhez fűzött indoklásában a nem teljesítő kinnlevőségek arányának szektorszintű csökkenését emelte ki.
Ezt a folyamatot más nagy londoni házak is hangsúlyozták legutóbbi térségi helyzetértékeléseikben.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben összeállított térségi szektorelemzése szerint a tavalyi év második felére éves összevetésben 8,2 százalékkal, 52,6 milliárd euróra csökkent a közép- és kelet-európai bankrendszerek rossz kinnlevőségeinek összege, és Magyarországon a legalacsonyabbak között volt e problémás követelésállomány a térségen belül.