Egy finn európai parlamenti képviselő, Piia-Noora Kauppi arra várt választ az egységes belső piaci ügyekért felelős biztostól: nem lenne-e indokolt szabálysértési eljárást indítani Magyarországgal szemben, amiért a MOL tíz százalékos szavazati korlátot határoz meg az alapszabályában. Németországot ugyanis elmarasztalták, amiért törvénybe iktatta a 20 százalékos szavazati korlátot a Volkswagennél.

Charlie McCreevy uniós biztos válaszában azonban rámutatott: vizsgálják a MOL alapszabályát, de ennek során nemcsak a Volkswagen-ügyre, hanem egy brit esetre is támaszkodnak.

Egyebek mellett azt nézi a testület, hogy a korlátozás egy felülről jövő, az állam által kikényszerített intézkedés, vagy pedig közgyűlési, azaz alulról kezdeményezett döntés - mondrta az InfoRádióban Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője.

A brit esetben a bíróság azt mondta ki: döntőnek kell tekinteni, hogy a korlátozás a társasági jog rendeltetésszerű alkalmazásából ered, vagy a tagállam, mint közhatóság intézkedésének tekintendő.

A MOL esetében a korlátozásról a közgyűlés határozott - mutatott rá Herczenik Ákos -, az unió ezért nem nagyon támadhatná a döntést, csakhogy annak megszületésekor a magyar állam volt az olajipari vállalat többségi tulajdonosa. Azaz a döntés állami befolyásnak is minősülhet.

A Raiffeisen Bank elemzője szerint a vitatott ügynél azonban fontosabb egy másik uniós vizsgálat, amely azt elemzi: megfelel-e az európai versenyjogi szabályoknak egy esetleges MOL-OMV egyesülés, ez mennyiben korlátozná a piaci versenyt és milyen eszközöktől kellene megválniuk a cégeknek a fúzióhoz.

Előfordulhat például, hogy a MOL-nak a fúzióhoz el kellene adnia finomítóját, ez a döntés a magyarországi vállalat menedzsmentjét "hozná ki győztesen" az ügyből. Ha azonban a döntés arról szól majd, hogy csak töltőállomásokon kell túladni, az az OMV malmára hajtaná a vizet. Ez utóbbi esetben valószínűleg középtávon megállapodna egymással a két cég - mondta az elemző.