eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma

Magyarország növekedési kilátásai

Balázs Péter, a Corvinus Egyetem professzora, volt regionális politikáért felelős EU-biztos szerint az Európai Unió bővítésének egyik legfőbb nehézsége az, hogy "még a láthatáron sincs a következő bővítésekben nettó befizető ország".

Balázs Péter ezt az ICEG és a Magyar Közgazdasági Társaság pénteki budapesti konferenciáján hangoztatta, amelyet Magyarország növekedési kilátásairól rendeztek.

A professzor szerint a mostani körülmények között is igencsak ódzkodnak az alapító tagállamok a befizetések esetleges megemelésétől, holott már a közeljövőben egy 28 tagországból álló Európai Unióval kell számolni, Bulgária és Románia után Horvátország is hamarosan tagállam lehet, a nettó befizető országok száma azonban nem emelkedik.

"Ha Törökország is egyszer tagja lesz az Európai Uniónak, Magyarország nettó befizető állam lesz" - emelte ki Balázs Péter.

A soros brit elnökséggel kapcsolatban hangsúlyozta: a britek a korábbi problémákra még ráépítettek egy újat, nevezetesen a "vegyünk el a szegényektől" felvetését. Könnyen meglehet az, hogy kudarccal végződnek az unió következő, 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívájáról folyó tárgyalások és a döntés a következő, osztrák elnökségre marad.

Balázs Péter számos problémát vetett fel az eurózónával kapcsolatban is. Aláhúzta: a legfőbb gond az, hogy az uniónak hiányzik a tapasztalata az eurózóna bővítésére vonatkozóan. Megítélése szerint nem jó az, hogy az euróövezet bővítése során az országokat versenyeztetik egymással.

Aláhúzta: Szlovákia esete, mármint az, hogy belépett az eurózóna előszobájának tekinthető ERM-II rendszerbe, számos problémát vet fel. Egyrészt könnyen meglehet, a visegrádi négyek közötti, már megindult régiós integrációs folyamatokat Szlovákia esetében az euró esetleges bevezetése megakasztaná. Ha ugyanis az egyik országban már euróval fizetnek, miközben még a másikban a nemzeti valuta fizetőeszköz, ez a napi gazdasági kapcsolatokban számos gondot vethet fel, késleltetheti a kistérségi együttműködést.

Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagja a versenyképesség, a felzárkózás, növekedés összefüggésrendszerét vizsgálva, előadásában elmondta: az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tettünk a felzárkózás területén, de 2001-2003 között nemzetközi versenyképességünk romlott, miközben az unió átlagához viszonyítva az ország konvergenciája felgyorsult.

Elemezte: jelenleg vásárlóerőparitáson számítva Magyarország az EU átlagához képest, ha azt 100-nak vesszük, 55 ponton áll, e tekintetben nagyjából hasonló szintet mutat Csehország és Lengyelország is. A reálgazdasági felzárkózás mellett azonban az árszintet tekintve a csehek elmaradnak a magyar szinttől, Magyarország nem csak a reálkonvergenciában, de a hazai árak színvonalában is egyre jobban megközelíti az uniót.

Oblath Gábor kiemelte: A 2001 óta felgyorsult felzárkózás azonban bizonyos fokig ingatag alapokon áll, mivel a túl nagy és rossz szerkezetű külső egyensúlyhiányra, azaz viszonylag gyors külső adósságfelhalmozásra épül. Ezzel együtt mind a külső, mind a belső egyensúlyt rendbe kell tenni, lényegesen mérsékelni kellene nem csak az államháztartási, de a folyó fizetési mérleg hiányát is.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a folyó fizetési mérleg mostani 8-9 százalékos GDP-arányos hiánya valóban magas, de egy felzárkózó gazdaságban a folyó mérleg GDP-hez mért 5 százalékos deficitje tartható, sőt ez szükséges is ahhoz, hogy a beruházások emelkedjenek egy forráshiányos gazdaságban. "Felzárkózási időszakban nem szabad túl gyorsan csökkenteni a folyó mérleg deficitjét" - emelte ki Kovács Álmos.

Mellár Tamás egyetemi professzor, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke szerint az ország jövőképével kapcsolatban tudatosulni kellene a nagy politikai erőkben, hogy "az állam csak nagyon lassan tud visszavonulni mostani szerepköréből".

"Mindenképpen át kell gondolni a modern állam szerepét, feladatát, de vannak olyan hídfőállások az egészségügyben, illetve az oktatásban, amiből egyszerűen nem lehet kivonulni. Magyarország számára nem az angolszász államstruktúra, sokkal inkább a skandináv modell lenne a megfelelő" - mondta.

Mellár Tamás szerint ezért a jövőben jelentős adómérséklést nem lehet megvalósítani az országban.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×