Az éves jelentés idén is az oxfordi egyetem és más kutatóintézetek együttműködésének eredményeként született, és a Gallup intézet adatain alapul. A kutatók elsősorban a társadalmi környezetet, a várható egészséges élettartamot, ennek keretében az állami egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, továbbá a jövedelemszintet, a szabadságszintet, valamint a korrupció szintjét veszik alapul. Fontos, a boldogság fokát meghatározó tényező az oktatás helyzete is.

Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a boldogság szintjét elsősorban a jólét, illetve a gazdagság befolyásolná,

azaz ennél gyakran jóval „póriasabb” meghatározói is vannak. Ezt bizonyítja többek között Costa Rica példája, a közép-amerikai ország ugyanis a tavalyi hatodik helyről az ötödikre jutott fel.

Ami a legboldogabb országot illeti, Finnország, Helsinki már kilencedik éve listavezető. A dobogó legfelsőbb fokáról letaszíthatatlan, amit a jelentést ismertető német portálok némi tréfával „fűszereznek”. Eszerint a finneket határaikon túl két szóról ismerik.

• Az egyik a „kalsarikännit”, amikor otthon alsóneműben öntenek fel a garatra,
• a másik a „sisu”, azaz egyfajta belső erő, bátorság és makacs kitartás keveréke, amelyet klasszikus finn tulajdonságnak tekintenek.

Természetesen az éllovasi minőségnek más, „hivatalosabb” okai is vannak, amit tükröz, hogy Finnország mellett Dánia, Izland és Svédország áll – szintén kilenc éve – a második, a harmadik és a negyedik helyen. Az első ötben a 2025-ös jelentéshez képest csak annyi változás történt, hogy Costa Rica leszorította Hollandiát az ötödik helyről.

A jelentés egyik készítője a ZDF szerint igyekezett magyarázni, hogy mi teszi a finneket ennyire boldoggá. A humor (de nem a „mindenáron humor”) és a nyugalom minden bizonnyal nagy súllyal esik a latba. Fontos hangulati tényező, hogy egyértelműen rendkívül elégedettek és hálásak mindenért, amijük van.

Mindez sokat segít abban, hogy értékeljék az élet apró dolgait. Mint ahogy az is, hogy bíznak egymásban és bíznak az államban.

A legboldogabb tíz ország között van még a lista szerint sorrendben Norvégia, Hollandia, továbbá – minden megpróbáltatás ellenére – Izrael, valamint Luxemburg és Svájc.

Németország a 2025-es adathoz képest öt hellyel „boldogabb” lett, és a 17. helyre jött fel. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy sok vonatkozásban tanulhatna a skandináv országoktól.

A maga nemében jelzésértékű, hogy az Egyesült Államok egy hellyel feljebb lépett, azaz a 24. helyről a 23-ra.

A lista 147 országot térképezett fel.

Magyarország 2025-ben a 69. helyen állt, idén a 74-re csúszott vissza. Hazánkat a közösségi média problémás használata (függőség, kényszer) kapcsán emelték ki, ebben a tekintetben listavezetőnek bizonyult az ország,

a serdülők ezen tevékenysége és a jóllétük között nálunk mutatták ki a legerősebb kapcsolatot. Magyarországon kívül Lettország, Észtország és Görögország esetében tapasztalták még nagyon erősen ezt a jelenséget, amely összesen 43 országnál érzékeltek.

A környező országok helyezései:

• Szlovénia: 18.
• Ausztria: 19.
• Szerbia: 30.
• Románia: 34.
• Szlovákia: 54.
• Horvátország: 70.
• Ukrajna: 111.

A csehek a 20. helyen állnak, a lengyelek a 24.-en.

A boldogságlistán Afganisztán a sereghajtó, előtte visszafelé Sierra Leone, Malawi, Zimbabwe, Botswana, Jemen, Libanon, a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint a 139. helyen Egyiptom áll.