Infostart.hu
eur:
377.75
usd:
324
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Freepik / jannoon028

Ezekkel a mondatokkal sikerült átverniük sokakat a csalóknak

A Magyar Nemzeti Bank honlapjára került fel egy tanulságos összefoglaló.

A szakmai cikk beszámol róla, hogy csalók megtévesztéssel, pszichológiai befolyásolással próbálják meg ellopni a gyanútlan emberek pénzét, és ez sokszor sikerül is nekik. Gyakran telefonálnak banki ügyintézőként azzal, hogy gyanús tranzakciót észleltek a számlánkon vagy épp folyamatban van egy visszaélés (ha esetleg nem annak a banknak vagyunk az ügyfelei, akkor természetesen "átkapcsolnak" egy másik kollégához). Alapesetben sokan gyanakodnának, ám a csalók profik abban, hogy megfelelő mondatokkal ráijesszenek az emberre, illetve hogy szép lassan "főzzék meg", vagyis csalják ki azokat az adatait (számlaszám, azonosítók, jelszavak), amelyekkel átutalást kezdeményezhetnek), vagy pedig ráveszik a gyanútlan áldozatot, hogy telepítse a géphez és ezáltal a banki szoftverekhez hozzáférést biztosító programot (többnyire az AnyDesket).

A károsultak elmondása szerint

  • a csalók sokszor azt is kérik, hogy az alkalmazás letöltését követően menjünk át a másik szobába, távolodjunk el az eszközünktől, mert „a vírusírtás csak így végezhető el sikeresen”.
  • gyakori az is, hogy a csaló azzal hiteget bennünket, hogy a gyanús tranzakció összegét másnap vagy egy későbbi időpontban visszakapjuk, addig ne keressük sem a bankunkat, sem a rendőrséget.
  • előfordult olyan eset is, hogy a csaló azt hitette el az áldozattal, hogy banki ügyintézők, rendőrök is érintettek a csalásban, és ügy felderítése érdekében tilos bárkivel is beszélnie a történtekről.
  • a hívások hosszadalmasak, ismert olyan eset is, amelynél több órán át tartott.

A valódi cél azonban ilyenkor az, hogy minél később tegyünk bejelentést a bankunknál és a rendőrségen.

Az összeállítás készítője, Szente Krisztina felhívja a figyelmet, hogy

  • a bankok ügyfélszolgálatai a valóságban nem kapcsolják át a hívást sem más bankhoz, sem a rend-őrséghez.
  • a banki ügyintéző, ha csalás gyanú miatt hív bennünket, nem több óra alatt, hanem azonnal letiltja internetbankunkat, bankkártyánkat, digitális szolgáltatásainkat, ha elmondjuk, hogy a gyanús műveletet nem mi végeztük.
  • a bankoknak nincs „biztonsági” bankszámlája, amire a saját pénzünket átutalhatnánk.
  • amennyiben a hívó egy alkalmazás, program letöltését kéri tőlünk, szakítsuk meg a hívást!

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a hívószám, az üzenet feladója nem lehet biztos pont annak eldöntésében, hogy valóban banki alkalmazottal beszélünk, vagy hogy a banktól kaptuk az sms-t. Vannak ugyanis olyan módszerek, amelyekkel bármilyen szám, akár a bank megszokott hívószáma is kijelezhető egy adott hívásnál (ez a spoofing, azaz a hívószám-hamisítás).

Egy konkrét esetben látszólag a kérelmező számlavezető bankjától érkezett a hívás, a bank nevében eljáró ismeretlen személy azt közölte, hogy a bank rendszerében azt látja, hogy bankszámlájáról átutalásokat kezdeményeztek, s azt szeretné ellenőrizni, hogy azt a kérelmező kezdeményezte-e. A hívó azt mondta, hogy

amennyiben ezeket nem az ügyfél indította, úgy további sms-ekben kódokat fog kapni, melyek visszaolvasásával a tranzakciók visszavonását tudja jóváhagyni.

Az ügyfél beolvasta telefonon az sms-ekben megjelenő kódokat, s mivel a csaló siettette és aggódott, hogy elveszik a pénze, csak a kódokra koncentrált. Mivel az sms-eket ugyanarról a telefon-számról kapta, mint korábban, emiatt fel sem merült benne, hogy csalásról lehet szó, erre csak akkor jött rá, amikor letette a telefont. Csak később szembesült azzal, hogy a kiadott kódokkal in-ternetbanki belépést és egy nagyobb összeg átutalását hagyta jóvá.

Ha valóban a bankunk hív fel bennünket, akkor az ügyintéző

  • soha nem kérik az sms-ben kapott kódoknak a megadását. Ha ilyet kérnek tőlünk, azonnal szakítsuk meg a hívást. Ha az sms-ek szövegét elolvassuk, észlelhetjük a csalást.
  • a személyes adataink mellett csak néhány adatot kérnek el a beazonosításhoz (pl. milyen devizanemben vezetünk számlát, van-e társtulajdonos a számlán, rendelkezünk-e hitelkártyával, folyószámlahitellel stb.) de nem kérnek sem bankkártyaszámot, sem bankszámlaszámot, sem banki belépési adatokat, sem számlaegyenleget.
  • soha nem kérik semmilyen alkalmazás letöltését, nem kérik a PIN kódunkat sem más, sms-ben küldött kódokat.
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött Dnyipro-híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×