Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Egy férfi játszik a Rubik-kockával Nyíregyházán 2016. szeptember 20-án. A háromdimenziós logikai játék eredeti neve bűvös kocka, amit 1974-ben talált fel ifjabb Rubik Ernő.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

2 grammos a világ legkisebb Rubik-kockája

A világ legkisebb Rubik-kockáját mutatták be Tokióban a magyar fejlesztésű logikai játék Japánban való debütálásának 40. évfordulóját ünnepelve.

Az ember ujjhegyén elférő alumíniumkocka nagyjából 2 grammos és minden oldala körülbelül 9,9 milliméter hosszú.

A játékra alkalmas emlékkockát a japán MegaHouse Corp. játékgyártó, valamint az Iriso Seimitsu Co. fémfeldolgozó vállalat fejlesztette ki. Egy kocka ára 198 ezer jen (588 ezer forint). A termék már rendelhető, a kiszállítás decemberben kezdődik.

A Rubik-kockát 1980 júliusában kezdték értékesíteni Japánban és csak az első évben 4 millió darabot adtak el belőle.

Az apró kockát a háromdimenziós logikai játéknak szentelt új kiállítás részeként mutatták be Tokióban, a számos nagykövetségnek és nagyvállalati székháznak otthont Minato kerületben.

A tokiói magyar nagykövetség közreműködésével megvalósult tárlaton egy Rubik Ernőt ábrázoló mozaik is látható, amelyet 1600 Rubik-kockadarab alkot. Az ingyenes kiállítást november 9-ig kereshetik fel az érdeklődők.

"A Rubik-kocka a mindennapi életünk része, itt Japánban is, és mindenkire inspirálóan hat" - mondta Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×