3 °C
A legutóbbi magyarországi reprezentatív felmérésben az igazolódott be, hogy tél legvégén, a tavasz beköszönte előtt rettentően súlyos a D-vitamin-hiány – közölte Takács István.
Elmondta, hogy
a felnőtt lakosságnak több mint 90 százalékánál a D-vitamin-szint nem éri el az ideálisat.
„Még megdöbbentőbb, hogy a felnőtt, nem beteg lakosság 20 százaléka súlyos D-vitamin-hiányban szenved” - hangsúlyozta a főtitkár.
Ahhoz pedig, hogy a napsugárzástól a D-vitamin-raktárak újra egyensúlyba kerüljenek, hosszú idő kell – fűzte hozzá.
„A jelenlegi szakmai álláspont az, hogy ezt a súlyos D-vitamin-hiányt el kell kerülni, méghozzá úgy, hogy
D-vitamint érdemes szedni októbertől márciusig,
így ezekre a napokra sem lesz súlyos D-vitamin-hiánya senkinek” - hangsúlyozta Takács István.
Hozzátette: ha valaki súlyos D-vitamin-hiányban szenved, hiába süt ki a nap, ilyenkor már hónapok kellenek ahhoz, hogy ez a helyzet normalizálódjon.
Emlékeztetett: a téli időszakban – októbertől márciusig – felnőtt embereknek napi 1500-2000 egységnyi D-vitamint javasolt bevinni.
„A gyerekeket is veszélyezteti a D-vitamin-hiány, sőt,
a kicsiket még inkább, mert szinte soha sincsenek napon.
Ezért náluk is rendkívül fontos a D-vitamin pótlása. Náluk az adag természetesen kisebb: a gyerekek nagyságától függően 600 és 1000 nemzetközi egység között javasolt a téli hónapokban bevinni” - mondta a szakember.
Hozzátette: mostanában került a figyelem középpontjába, hogy a várandó kismamáknál is rendkívül gyakori – még akár az átlagnál is gyakoribb – a D-vitamin-hiány.
„Ezért azt javasoljuk a várandós kismamáknak, hogy mindenképpen tervezett legyen
a terhesség, és előtte töltsék fel a D-vitamin-raktáraikat.
Mivel egyszerre nagy adag D-vitamin-pótlás – ami a felnőtteknél nem lehetetlen, sőt, javasolt is sok esetben – várandós anyáknál nem lehetséges. Náluk viszonylag kisebb dózisokat kell sokáig folyamatosan szedni. Ezért az az ideális, ha már a várandósság kezdetekor jó a kismama D-vitamin-ellátottsága” - hangsúlyozta a Magyar Osteoporosis Társaság főtitkára.
