Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Ráma volt előbb, vagy a hídja?

Dühös hinduk ezrei vonultak az utcákra Indiában, miután a kormány bejelentette: az eposz, amely vallásuk egyik alapköve, nem más, mint kitaláció.

A rendőrök még könnygázt is bevetettek, hogy feloszlassák India Madzsa Prades tartomány városaiban összegyűlt tömegeket: a tüntetők istenkáromlással vádolták a kormányt.

A zavargások azután robbantak ki, hogy a kulturális minisztérium egyik szervezetének munkatársai az indiai legfelsőbb bíróság előtt azt állították, nincs bizonyíték arra, hogy a Rámajána, India ősi eposzának szereplői valóban léteztek.

A szervezet munkatársai arra sem találtak történelmi bizonyítékokat, hogy Ráma, a hindu vallás egyik legnépszerűbb figurája élt, vagy, hogy történetének egyetlen eleme is igaz lenne.

Gyakorlat a hittel szemben

A bejelentés összefügg azzal a bíróságra beterjesztett javaslattal, amelynek értelmében csatornát alakítanának ki Sri Lanka és India között, hogy a teherhajók rövidebb úton közlekedhessenek a szubkontinens és a sziget között.

Sok hindu ellenzi a tervet, mert a tervezett hajózási útvonal kialakítása miatt le kellene rombolni egy tenger borította mészkőzátony egy részét, amelyről azt tartják, hogy Ráma alkotta, hogy megmentse elrabolt feleségét, Sitát.

Azt szeretnék, hogy Ráma hídját az illetékesek hivatalosan védett műemlékké nyilvánítsák.

A tengeri képződményről szóló vita évek óta tart, de most érte el csúcspontját. Az építkezést már megkezdték, a munkálatok folytatását a bíróság engedélyezte, a napokban születik döntés azonban arról, érintheti-e a hidat az építkezés.

Mi volt előbb?

A kulturális minisztérium illetékes szervezetének vezetője, C. Dordzsi szerint a kérdést nem mitológiai szövegek, hanem tudományos szempontok alapján kell megközelíteni.

A hindu nacionalista ellenzéket is felháborították az "istenkáromló" alkotások, támogatóik több utat is lezártak. Azzal vádolják a kormányt, hogy megsérti a hindu nézeteket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×