A nemzeti identitás napjainkban rendszeresen képezi politikai viták tárgyát, az azonban nem kérdés, hogy a közösséghez (legyen az családi, helyi vagy nemzeti) tartozás alapvető társas emberi igény. A nemzeti identitás tárgyi kifejezői az Alaptörvényben is rögzített nemzeti jelképek. Az MCC Ifjúságkutató Intézete arra kereste a választ, hogy a magyar fiatalok hogyan viszonyulnak ezekhez a jelképekhez. A fiatalok a magyar zászlót (86 százalék), a Himnuszt (73 százalék), a magyar címert (64 százalék) és a Szent Koronát (52 százalék) tekintik a legalapvetőbb nemzeti jelképeknek. A nemzeti érzést számukra leginkább a Himnusz (86 százalék), a magyar címer (65 százalék), a magyar zászló (63 százalék) és a Szent Korona (52 százalék) testesíti meg. Inkább tárgyi emléknek tekintik az országalmát, a jogart és a koronázási palástot - áll a közleményben.

A vidéki fiatalok számára a Himnusz fontosabb szerepet tölt be a nemzeti érzés kifejezésében (88 százalék), mint a budapesti fiatalok életében (78 százalék). A magyar zászlóhoz való viszonyulás korosztályi, nemi, illetve a vidéki és fővárosi fiatalok összevetésében is hasonló, a magyar címer azonban kevésbé fejezi ki a nemzeti érzést a 15-17 évesek (54 százalék), mint a 35-39 évesek számára (72 százalék) – közölték.

A Szent Korona megítélése mutatja a leginkább vegyes képet: a férfiak 59 százaléka szerint a korona inkább a nemzeti érzés megtestesítője, míg a nőknél ez az arány csupán 44 százalék. Megfigyelhető továbbá a korosztályi, illetve a Budapest-vidék különbség is, az idősebb korosztályok inkább tekintik a Szent Koronát a nemzeti érzés megtestesítőjének, mint a fiatalabbak, és míg a budapestiek számára inkább tárgyi emlék, a vidéki fiatalok életében azonban a nemzeti érzés kifejezője.

A reprezentatív kutatás 2025 őszén készült. A válaszadás önkitöltős, online kérdőíven keresztül zajlott (CAWI) összesen 1000 15-39 éves korosztályba tartozó magyar állampolgár megkérdezésével – közölte az MCC.