Az agancsot viselő vad, mint például a gímszarvas, őz vagy dámszarvas minden évben egy adott időszakban elhullajtja ékes fejdíszét. Őzbakok esetén ez ősz végén, gím- és dámszarvasnál tél végén, tavasz elején következik be – írja a termeszetvedelem.hu.

A boon.hu viszont az „agancsmaffia” működéséről közöl hosszú cikket. Mint írják, a szarvasok évente elhullajtott agancsa évszázadok óta értékes kincs a gyűjtők és a kézművesek számára. Az utóbbi években azonban a kereslet felfutása, valamint a feketepiac terjedése miatt szervezett bűnözői csoportok jelentek meg a vadászterületeken. Ezek a „maffiaszerű” módszerekkel dolgozó társaságok nemcsak a természetet károsítják, de az állatok életét is veszélybe sodorják.

A hullajtott agancs gyűjtése engedélyhez kötött, amelyet a vadgazdálkodó szervezetek adhatnának ki. A legtöbb társaság azonban nem enged idegeneket a területére, hogy megóvják az élőhelyet a zavaró emberi jelenléttől. Ezt kijátszva a szervezett gyűjtők quaddal, terepmotorral vagy akár drónok segítségével fésülik át az erdőket.

A cél: minél több agancs rövid idő alatt.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szerint a legnagyobb gond, hogy az állatokat erőszakosan űzik, bozótosokba vagy veszélyes terepre terelve őket, hogy az agancs beakadjon és letörjön. Ez azonban nem természetes folyamat: ha az agancs még nem vált le magától, ilyenkor akár a koponyacsont egy része is kiszakadhat, súlyosan megsebesítve az állatot.

A jogszabály szerint egy kilogramm hullajtott agancs értéke 10 ezer forint. Mivel egy gímszarvas agancsszára akár 4–6 kilogramm is lehet, egyetlen példány több tízezer forintot ér. A fekete piacon azonban ezek az árak még magasabbak, hiszen a kereslet nagy, a kínálat pedig szabályozatlan. Ez magyarázza, miért vállalják a bűnözők a kockázatot, és miért éri meg számukra nagyüzemben megszervezni az agancsok begyűjtését.

További károk is keletkeznek a vad erőszakos, durva hajtásából:

• vetést taposhatnak le mezőgazdasági területeken,
• sérülést (akár végzetest), legyengülést okoznak az élő vadnak
• még kisebb közúti baleset esetében is nagyon komoly anyag kár keletkezhet
• lakott területre tévedve riadalmat, veszélyhelyzetet okozhatnak a szarvasok

A szakemberek szerint a hatósági fellépés rendkívül nehéz: a tettenérés szinte lehetetlen, mivel a gyanúsítottak bármikor hivatkozhatnak arra, hogy „csak találták” az agancsot. Földvári Attila úgy véli, a hatékony megoldás inkább a keresleti oldalon lenne: ha megszűnne a fekete piac, az illegális gyűjtés sem lenne kifizetődő.

Felmerült már egy olyan központi rendszer létrehozása is, amelyben a hullajtott agancs legálisan, szabályozott módon kerülhetne a piacra, biztonságos csatornákon keresztül. Ez azonban egyelőre még várat magára.