A nyilvánosságban és az emberek között el kell mesélni, mi történt az utóbbi tizenöt évben. Ez a folyamat erőteljesen elindult, és örvendetes, hogy egyre több spontán elem, gondolat jelenik meg – mondta Lánczi András a Mandinernek adott interjúban. A Széchenyi-díjas filozófus úgy látja, hogy a magyar kormányfő erősödő személyes szerepvállalása jó irány, de hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök „nagy tekintéllyel bír”, amelyből a „hiperaktivitás” szerinte inkább elvenne, mint hozzátenne. „Egy meglepetésszerű, jól időzített megjelenés valóban többet érhet, mint mondjuk egy nagygyűlés. De jól kell megválasztani a terepet és az arányokat, ennek megtalálásához politikai érzék kell” – mondta.

Magyar Péterről korábban Lánczi András úgy vélekedett, hogy csak a slim fit meg a facebookozás a vonzó benne, most úgy látja, „továbbra sincs több tartalom a fiatalember politizálásában”, mert „a személyisége alkalmatlan arra, hogy tartalmat közvetítsen”, inkább politikai celebnek tartja. Úgy véli, ezt a karaktert már többször kipróbálták feltehetően ugyanazok a körök, amelyek most őt helyezték előtérbe.

A Donald Trumpról szóló filmben elhangzik a világos üzenet: három szabály van, az első, hogy támadj; a második, hogy soha ne ismerj el semmit; a harmadik pedig, hogy ha veszítesz is, tagadd le. Ennek a típusnak van most itt az ideje. Bár ez szokatlan a magyar közönségnek, s az agresszivitás félelmet kelt, egyidejűleg imponál is – úgy tűnik, mintha erőt sugározna. Pedig a politikában nem ez az erő” – mondta Lánczi András.

A filozófus szerint a Tisza Párt elnöke reményt árul a kormányváltásra, de „világos, hogy a fiatalember alkalmatlan a kormányzásra. A celebpolitikusnak valójában nincs mondanivalója önmagán kívül, csak az, hogy az állam én vagyok.” Emiatt szerinte a kormánynak és a miniszterelnöknek folyamatosan azon kell dolgoznia, hogy a többség részéről megszerzett bizalmat fenntartsa. Magyar Péter olyan elégedetlenségi pontokat keres, amelyek nehezen mérhetők, másrészt pedig az elégedettségi szintet be lehet állítani úgy, hogy az eredmény tulajdonképpen elégtelen, de szerinte „ez valójában hergelés, nem pedig tárgyilagos helyzetleírás”.

Lánczi András azt is mondta, bár számtalan intézkedése volt a kormánynak, azt magától értetődőnek veszik az emberek, ezért azoknak az elégedetlenkedőknek, akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, azt üzente: „Először is visszamenőleg fizessék ki a számlájukból a rezsicsökkentésnek köszönhetően megtakarított részt.”

A filozófus arról is beszélt, hogy a Tisza Párt elnöke hendikeppel indul a nőknél, amiatt is, ahogy a volt feleségével bánt, és amiatt is, ahogy kommunikál a nőkről, szerinte lenézi őket.

„Intim helyzetekben női taktika, hogy ha a hölgy nem szeretné, hogy a férfi közeledjen hozzá, csak annyit mond: pötty van az orrodon. Ez egy pillanat alatt elidegeníti, kizökkenti a helyzetből. A Tisza Párt vezérének van egy pötty az orrán” – érzékeltette a helyzetet Lánczi András, és úgy látja, Magyar Péter legnagyobb gyengesége a karakterjegyeiben van, a kulturális és érzelmi érzéketlenség. „Mindenki érzi, hogy valami nem stimmel ezzel az emberrel. Ismétlem, pötty van az orrán” – tette hozzá.

A Lázár János által is többször kritizált „luxizásról” is kifejtette a véleményét, és jelezte, a jelenség létezik, és „akik hivalkodnak, kárt okoznak a politikai közösségnek”, de továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy ennek az oldalnak is szüksége van gazdaságilag sikeres szereplőkre, ahogy a liberálisoknak és a posztkommunistáknak is szükségük volt, „csak valahogy az ő gazdagságuk a mai napig nem szúrja az emberek szemét”. Az Orbán-kormány politikája arra irányult, hogy a magyar vállalkozások is megerősödjenek, és ha a teljesítmény megvan, akkor ne csak azt nézzük, hogy valaki meggazdagodott és „luxizik”, hanem azt is, hogy közben hány embernek ad munkát.

A kormány és Brüsszel kapcsolatáról úgy fogalmazott, hogy „a miniszterelnök a nemzetközi liberálisokkal egyértelmű és megfordíthatatlan viszonyba került”, az „Európai Unió vezetésének régóta érdeke, hogy leváltsa az Orbán-kormányt, erre a feladatra szerveződött most a Tisza”. „A Tisza tehát eszköz. A fiatalembernek megmondják, hogy mikor mit kell teljesítenie” – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc közéletből való távozásáról úgy fogalmazott, hogy „gyorsan jött valamikor, és annál is gyorsabban távozott”. Az európai jobboldal megújulásáról azt mondta, hogy az lesz igazi áttörés politikailag, ha a jobboldal képes lesz megmutatni, hogy az emberképe jobb, mint a baloldalé, ehhez „valójában pozitív dolgokat kellene mondanunk”. Szerinte „a család mint intézmény az utolsó remény, egyben a legerősebb bástyája mindennek”.

Donald Trump kormányzása nem hozta el a békét, ellenben elindította a vámháborút, erről Lánczi András azt mondta, az amerikai elnök elsődleges szabálya a támadj, ezt lehet látni a politikájában is, de szerinte valójában menekülőpályára viszi az országát, mert nincs más lehetősége. „Ő egy kőkemény ragadozó üzletember, s ezt a mentalitást kamatoztatja a politikában is” – magyarázta.

Kitért a Magyar Tudományos Akadémia ügyére, amely a politikai támadások kereszttüzébe került. A filozófus szerint állandó politikai térfoglalás zajlik az MTA-n 1949 óta, és a problémát az jelenti, hogy az akadémiai közeget főleg liberális baloldali gondolkodók, tisztségviselő tudósok foglalják el, akik politizálnak is. A kutatóintézeti hálózatot még a kommunisták hozták létre, „a hálózat továbbra is megvan, tehát az Akadémiának máig tisztázatlan az identitása”. Úgy véli, egy olyan bonyolult intézményi rendszerről van szó, amelynek az eredeti célja már nincs meg: a magyar tudományos nyelv megteremtése, ápolása.