Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
2024. február 19-i kép tehenekről egy tejgazdaságban, a délnyugat-franciaországi Lamarque településen, Bordeaux-tól északra. A francia mezőgazdasági minisztérium szerint Franciaországban mintegy 60 ezer tehenészet működik, ami a második legnagyobb európai tejtermelővé teszi Németország után. Az alapélelmiszerek előállítóinak több megbecsülést követelő legjelentősebb francia mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA szerint azonban a magas adóterhek és az életszerűtlen jogszabályok veszélyeztetik a gazdák megélhetését.
Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Blumberg

Napi húszezer liter tej is kárba veszett, óriási a kár a levéli gazdaságban

Március 26-án azonosították a száj- és körömfájás járványt egy levéli szarvasmarhatelepen. Vasárnap megkezdődött az állatok leölése, ami egy fontos ok miatt érinti a másik telephelyük egészséges állatait is. Talán októberben már újrakezdhetik a gazdálkodást.

Nincs más út, csak ez, bármilyen fájdalmas is – hangsúlyozta Paul Meixner, a levéli telep tulajdonosa, ahol az országban másodikként azonosították a száj- és körömfájás vírust. Vasárnap reggel megkezdték a szarvasmarhák leölését, a száj- és körömfájás betegséggel küzdőket és az egészségeseket egyaránt. A levéli állomány öt százaléka fertőzött, valamennyi megkapta a vakcinát. A tíz kilométerre levő márialigeti telepen a mintegy hatszáz szarvasmarha egészséges, ám a kettőt egyként kezelik. Az állatokat külön dolgozók látták el mindkét helyen, azonban ők egy szálláson laknak – írta a Kisalföld.

A gazda elmondta, hogy a járvány miatt még egy állat sem hullt el. Ám mivel védőoltást kaptak, a tejet és a húst sem tudná értékesíteni.

A levéli telepen jersey fajtájú teheneket tartanak, melyek Meixner szerint kiváló minőségű tejet adnak. Húszezer liter tej került innen ki naponta, a terméket egy mosonmagyaróvári sajtgyár fogadta. A járvány megjelenése óta tejet nem adhatnak el –

ez a teljes állomány elvesztése (ami másfél milliárd forint értékű) mellett szintén óriási kárt jelent.

A telepeken, szántóföldeken hetven munkatársat foglalkoztatnak, őket nem tervezik elbocsátani.

A hatóságok tájékoztatása szerint teljes fertőtlenítés, tisztítás szükséges a gazdaságban. Legalább két hónap, amíg minden kiszárad, utána lehet gondolkodni az újrakezdésben.

"Hasonló méretű állományt szeretnénk, de tudom, hogy az nem egyik napról a másikra valósítható meg. A jersey fajta csak külföldön kapható, ám ilyen mennyiséggel biztos nem tudunk idén indulni. Reményeim szerint októberben megkezdhetjük újból a gazdálkodást" – mondta a tulajdonos.

A tetemek elföldelésére a Hegyeshalomhoz tartozó Csemezpuszta melletti állami területet jelölték ki, a munka tíz napba is beletelhet. Mész és szalma mellett két méternyi földréteget helyeznek el a tetemek fölött. A terület őrzéséről is gondoskodnak.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×