Infostart.hu
eur:
385.52
usd:
331.06
bux:
119604.39
2026. január 14. szerda Bódog
2024. február 19-i kép tehenekről egy tejgazdaságban, a délnyugat-franciaországi Lamarque településen, Bordeaux-tól északra. A francia mezőgazdasági minisztérium szerint Franciaországban mintegy 60 ezer tehenészet működik, ami a második legnagyobb európai tejtermelővé teszi Németország után. Az alapélelmiszerek előállítóinak több megbecsülést követelő legjelentősebb francia mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA szerint azonban a magas adóterhek és az életszerűtlen jogszabályok veszélyeztetik a gazdák megélhetését.
Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Blumberg

Napi húszezer liter tej is kárba veszett, óriási a kár a levéli gazdaságban

Március 26-án azonosították a száj- és körömfájás járványt egy levéli szarvasmarhatelepen. Vasárnap megkezdődött az állatok leölése, ami egy fontos ok miatt érinti a másik telephelyük egészséges állatait is. Talán októberben már újrakezdhetik a gazdálkodást.

Nincs más út, csak ez, bármilyen fájdalmas is – hangsúlyozta Paul Meixner, a levéli telep tulajdonosa, ahol az országban másodikként azonosították a száj- és körömfájás vírust. Vasárnap reggel megkezdték a szarvasmarhák leölését, a száj- és körömfájás betegséggel küzdőket és az egészségeseket egyaránt. A levéli állomány öt százaléka fertőzött, valamennyi megkapta a vakcinát. A tíz kilométerre levő márialigeti telepen a mintegy hatszáz szarvasmarha egészséges, ám a kettőt egyként kezelik. Az állatokat külön dolgozók látták el mindkét helyen, azonban ők egy szálláson laknak – írta a Kisalföld.

A gazda elmondta, hogy a járvány miatt még egy állat sem hullt el. Ám mivel védőoltást kaptak, a tejet és a húst sem tudná értékesíteni.

A levéli telepen jersey fajtájú teheneket tartanak, melyek Meixner szerint kiváló minőségű tejet adnak. Húszezer liter tej került innen ki naponta, a terméket egy mosonmagyaróvári sajtgyár fogadta. A járvány megjelenése óta tejet nem adhatnak el –

ez a teljes állomány elvesztése (ami másfél milliárd forint értékű) mellett szintén óriási kárt jelent.

A telepeken, szántóföldeken hetven munkatársat foglalkoztatnak, őket nem tervezik elbocsátani.

A hatóságok tájékoztatása szerint teljes fertőtlenítés, tisztítás szükséges a gazdaságban. Legalább két hónap, amíg minden kiszárad, utána lehet gondolkodni az újrakezdésben.

"Hasonló méretű állományt szeretnénk, de tudom, hogy az nem egyik napról a másikra valósítható meg. A jersey fajta csak külföldön kapható, ám ilyen mennyiséggel biztos nem tudunk idén indulni. Reményeim szerint októberben megkezdhetjük újból a gazdálkodást" – mondta a tulajdonos.

A tetemek elföldelésére a Hegyeshalomhoz tartozó Csemezpuszta melletti állami területet jelölték ki, a munka tíz napba is beletelhet. Mész és szalma mellett két méternyi földréteget helyeznek el a tetemek fölött. A terület őrzéséről is gondoskodnak.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×