Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet igazgatója a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a távlati kockázatokról és a szükséges védekezési intézkedésekről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón az Állatorvostudományi Egyetemen 2025. március 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Süth Miklós a száj- és körömfájás terjedéséről: az eddig beérkezett minták negatívak, de nem lehet megnyugodni

Az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese szerint Magyarországnak is nagyon fontos, hogy Szlovákia eredményesen védekezzen, a vírus ugyanis nem ismer államhatárokat.

Magyarországnak is érdeke, hogy Szlovákia megfékezze a ragadós száj- és körömfájás vírusának terjedését – mondta az M1-en Süth Miklós. Az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese kiemelte, hogy minél több vírus szabadul ki a szomszédos országban, annál nagyobb a veszélye annak, hogy megfertőződhetnek újabb állatok, és ez szerinte katasztrofális következményekkel járna ebben a régióban.

„Minél több a vírusürítés, annál nagyobb a lehetősége, hogy Magyarországon is megfertőződjenek újabb állományok, mert az állatbetegségek nem ismernek határokat” – fogalmazott a volt országos főállatorvos.

Azt is hangsúlyozta, hogy a védekezés nemcsak a három érintett országnak, Magyarországnak, Szlovákiának és Ausztriának a közös érdeke, hanem az egész Európai Unióé is, mert ha bármelyik tagállamban megjelenik a betegség, az az egész kontinensre negatív hatással lehet. „Minden egyes tagországnak az a feladata, hogy minél gyorsabban helyhez kösse, minél gyorsabban felszámolja a betegséget, hiszen így tudjuk megőrizni a három ország, de a teljes Európai Unió ragadós száj- és körömfájás-mentességét” – mondta Süth Miklós.

A szakember szerint a magyar hatóság nagyon gyorsan reagált a vírus megjelenésére, ezért korlátozódik egyelőre két telepre a fertőzés.

Az egyetem hallgatói folyamatosan részt vesznek a fogékony állatok felmérésében, legközelebb szerdán tesztelik az állatokat az érintett körzetekben.

„Az onnan származó minták mindegyike negatív volt, azaz szerencsére újabb gyanú sincsen magyar területen.

Nem lehet azonban megnyugodni, mert két-három héten belül újabb telepen jelentkezik betegség, és ráadásul ez egy kontaktgazdaság vagy a közelben lévő gazdaság, akkor az újra elindítja a felszámoláshoz szükséges várakozási időket” – mondta Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese, és hozzátette, most minden állattartó fegyelmezettségére szükség van ahhoz, hogy távol tartsák az állatállománytól a ragadós száj- és körömfájást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×