Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a védelmiipari beszállító-fejlesztési program budapesti konferenciáján a Bálna Honvédelmi Központban 2023. november 6-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Friss részletek az újdörögdi gránátbalesettel kapcsolatban

Lássunk tisztán! – kezdte Facebook-bejegyzését a honvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy a közvélemény "ne a politikai haszonlesők és hergelők kampányszövegeiből értesüljön az esetről", hanem megismerje a tényeket.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt írta, hogy az elmúlt évek háborús konfliktusai, kihívásai rámutattak arra, hogy a védelmi képességek és feladatok sikeres végrehajtása nem csak a katonákon múlik, illetve hogy Magyarország nemzeti ellenállóképességét meg kell erősíteni.

Az Adaptív Védelem program (ADVED) azért jött létre, hogy a közigazgatásban dolgozók és a Magyar Honvédség állománya a hatékonyabb együttműködés érdekében közelebbről megismerje egymás tevékenységét. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a korábbi politikai megnyilatkozásokkal ellentétben teljes mértékben önkéntes a képzés.

A lehetőségről szóló tájékoztatást több tízezer tisztviselő kapta meg, amelyből végül 184 fő döntött a részvétel mellett.

A program a bejegyzés szerint két fázisból áll. Az első szakasz során a jelentkezőknek elméleti tudásanyagot kell elsajátítani, majd felkészítő menetgyakorlatokat teljesíteni, ezt követi a kéthetes, egybefüggő, bentlakásos gyakorlat.

Az első fázist sikerrel teljesítők lehetőséget kaptak arra, hogy folytassák a megkezdett kiképzést és részt vegyenek az ADVED második fázisában – 72-en döntöttek úgy, hogy ebben is részt vesznek. A cél itt Szalay-Bobrovniczky Kristóf közlése szerint egy komolyabb katonai tudás átadása, melynek során a résztvevők az alapkiképzéssel egyenértékű, azzal tartalmában megegyező képzés keretében tartalékos katonává válhatnak, s a végén katonai esküt tehetnek.

"Tíz éve ugyanazzal a tematikával és ütemezéssel, szigorú protokoll szerint zajlanak a kiképzések. Hosszú évek óta ez volt az első baleset és egyúttal fájdalmas tragédia" – írta a miniszter.

Mint közölte, az alapkiképzés része az éles kézigránátdobás és az éleslövészet, amelyre a képzés negyedik hetében kerül sor (tartalékos és ADVED esetében egyaránt). Az éles kézigránátdobás csak azokban az esetekben marad el, ha az alakulat nem megfelelően felszerelt a képzés időszakában. A katonai alapismertek szerves részét képezi a kézigránát használata. Hozzátette: a felkészítést tavaly és idén is a Magyar Honvédség kiválóan felkészült katonái tartják a bevonulóknak.

Az újdörögdi balesetről közölte: a baleset körülményeinek vizsgálata több hatóság bevonásával, azonnal megkezdődött. A kormányzati tisztviselők részére szervezett felkészítést haladéktalanul felfüggesztették. A résztvevőknek a történtek feldolgozásához pszichológusokat biztosítottak, akikkel kisebb csoportokban tudták átbeszélni az eseményeket, majd nyilatkozhattak, hogy kívánják-e folytatni a felkészítést.

A program folytatódik azok számára, akik részt kívánnak benne venni.

Emellett a baleset sérültjeinek minden támogatást megadnak, jelentette ki.

"Mindenkit, aki önkéntesen csatlakozik a Magyar Honvédséghez a legnagyobb hála és elismerés övez, mert ők a legnemesebb szolgálatra vállalkoznak, amely során mindennap életüket és épségüket kockáztatják a haza védelme érdekében" – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×