Január 29-én egy ír férfi hívta ki a tűzoltókat az V. kerületi Stollár Béla utca egyik társasházának lakásába, ahol megtalálták volt felesége, egy kétgyermekes japán nő összeégett holttestét. A rendőrség először kizárta az idegenkezűséget és arra gyanakodott, hogy a tüzet dohányzás okozta. A nők elleni erőszak áldozatainak segítő Patent Egyesület már ekkor jelezte közleményében, hogy másfél éve kapcsolatban álltak az áldozattal, aki egyrészt soha nem cigarettázott, másrészt több sikertelen feljelentést tett a volt férje ellen, aki sokszor életveszélyesen megfenyegette őt.
Ezt követően – a nyomozásban felmerülő információk alapján – a rendőrség bejelentette, hogy mégis gyilkosságként kezeli az ügyet, a gyanúsított pedig a korábban szabadon engedett ír férfi, akit őrizetbe vettek, a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig csütörtökön elrendelte a letartóztatását. A gyanú szerint megölte a volt feleségét, majd felgyújtotta a lakást, hogy elrejtse a nyomokat. Kamerafelvételek is bizonyítják, hogy símaszkot húzva visszament a lakásba, holott korábban azt állította, hogy csak akkor érkezett meg, amikor már lángolt a tűz. Közben a rendőrség bocsánatkérésre kényszerült amiatt, ahogyan az ügyről szóló Facebook-bejegyzése alatt a kommentekre válaszolt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendőrség saját vizsgálata fogja kideríteni, hogy történt-e szabálytalanság, amikor a Budapesten meggyilkolt nő korábban hiába kért segítséget a hatóságoktól az őt bántalmazó volt férje ellen. A Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, rendkívül nehéz jól érzékelni az ilyen bejelentéseket. Ebben a konkrét esetben a vizsgálat kideríti, hogy itt elkövetett-e hibát a rendőrség, és hogyha igen, milyet. Mindemellett annak a véleményének adott hangot, hogy a családon belüli erőszak és bántalmazás esetén alkalmazható szabályok jók, az alkalmazással lehetnek hibák, ezért, ha kifogások érkeznek, akkor érdemes megvizsgálni a rendőrség és a bíróságok egyes döntéseit.
A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint ez az eset mindenki számára drámai tanulságokkal kellene, hogy szolgáljon, és úgy vélte, hogy ez az ügy egy „állatorvosi ló”, és nem azért tapasztalt problémát a rendszerben az ügyfelük, mert nem magyar állampolgár, hanem azért, mert a bántalmazott nők helyzetére a rendszer „vak és süket”.
„Nemcsak a rendőrség az, amelyik hanyagul és lekezelően kezeli az áldozatokat, hanem ugyanolyan hibás a bíróság is, amikor nem vizsgálja megfelelően, hogy van-e bántalmazás a háttérben, vagy a gyámhatóság, amikor mediációra küldi a feleket, és egy ügyet egy évig húz. Nem nagyon tudunk olyan részmomentumot ebből az ügyből előhúzni, ami ne arra mutatna rá, hogy nem működik a bántalmazott nők védelme Magyarországon. A kiindulási alap nyilván az a társadalmi kontextus, ami valójában még mindig középkori: egyrészt az a hozzáállás, hogy a családon belül történtek magánügynek számítanak és házon belül kell azt megoldani, másrészt ott van még mindig a tulajdonviszony, vagyis hogy egy feleség végül is a férj birtoktárgya, tehát amit ő csinál vele, az szíve joga, és nem nagyon lehet azzal szemben lázadozni" – számolt be az egyesület tapasztalatairól Spronz Júlia.
Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője közölte, hogy az ír férfi nem ismerte be a bűnösségét és nem tett részletes vallomást. Ha tényleg ő követte el a gyilkosságot és rá tudják bizonyítani, akkor minimum 10 évre, de az is lehet, hogy életfogytig börtönbe kerül.
