Azt írták: Koltay András Sajtószabadság - Egy közös európai eszme szabályozása című könyvében arra is rámutat, hogy a hagyományos média gazdasági gyengülésével háttérbe szorult a hiteles tartalomgyártás, a helyébe lépő szenzációhajhász, gyors impulzusokra építő tartalmak pedig az álhírek terjedésének és a politikai közbeszéd "vásári komédiává züllésének" kedveznek.

A szerző emlékeztet rá - tették hozzá -, hogy a sajtó jogszabályokon kívül lefektetett feladata a közéleti viták lefolytatása, a valóság feltárása és a kultúra gyarapítása. Az európai gondolkodás az 1940-es évek vége óta ezen feladatok ellátását várja a médiától, mintegy a sajtószabadság biztosításáért cserébe.

Koltay András szerint mindeközben világossá vált, hogy a média hangerősítője lehet a mások jogait sértő, a szólásszabadság határait átlépő megszólalásoknak, ezzel pedig a hétköznapi beszédnél jelentősebb károkat képes okozni. Az ideális jogi szabályozásnak tehát nem csupán védenie, hanem korlátoznia is kell a média szabadságát az egyéni jogok és a közérdek védelmében.

Rávilágít a szerző, hogy

a közügyek megvitatásához fűződő beszéd szabadsága kiemelt védelemben részesül a nyugati jogrendszerekben, sokszor akkor is, ha az mások jogait sérti.

A politikai beszéd szabadsága ezért a szólásszabadság legerősebben védett magja. A közügyekkel kapcsolatos diskurzusban gyakoriak a nyers, durva, sértő megnyilvánulások, emiatt időről időre felmerül a politikai beszéd korlátozhatóságának igénye annak stílusa alapján. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az amerikai Legfelsőbb Bíróság gyakorlata értelmében azonban a beszéd sértő, sokkoló vagy zavaró jellege önmagában még nem indokolja a szólásszabadság korlátozását.

Ebben az egyenlőség általános elvének érvényesítése figyelhető meg, hiszen ezek a jogok mindenkit megilletnek, de nem mindenki képes a véleményének racionális, szabatos és szofisztikált kifejtésére a nyilvánosságban - tették hozzá.

Az NMHH tájékoztatása szerint a mű átfogóan mutatja be a hagyományos médiától eltérő, de a nyilvánosságban ahhoz hasonló szerepet betöltő online platformok uniós szabályozását is.

Emlékeztettek, hogy az internet hajnalán a szakirodalom jellemzően még a nyilvánossághoz való hozzáférés demokratizálódását, a szabad szólást lehetővé tevő "kapuőrök" háttérbe szorulását, a szólásszabadság erőteljesebb érvényesítését és a beszélők közötti egyenlőség elérését várta az új médiumtól. Mára élesen kirajzolódtak az internet kedvezőtlen hatásai is: a hagyományos média anyagi megrendülésével háttérbe szorult a hiteles, alapos, igényes tartalomgyártás és az oknyomozó újságírás,

ezek helyére pedig a gyors impulzusokra építő, szenzációhajhász tartalmak léptek

- olvasható a közleményben.

Koltay András arra is rávilágít, hogy az online platformok piaca valójában jóval koncentráltabb, mint az emiatt gyakran kárhoztatott hagyományos médiáé, az online platformok közé kívánkozó új szereplőknek pedig szinte lehetetlen felvenniük a versenyt a napjainkra már óriásira nőtt technológiai vállalatokkal