A tanulók felekezeti hovatartozásának rögzítésére is van lehetőség az iskolai KRÉTA adminisztrációs rendszerben, és van olyan intézmény, ahol nemrég arra kérték a szülőket, közöljék, milyen vallásúak a gyermekeik - írja a Népszava. A lap úgy tudja, az érintett intézményben egy osztályfőnök üzent a szülőknek: „vezetői utasítást” kaptak, hogy be kell írni a KRÉTA-ba a diákok vallási adatait - azokét is, akik nem járnak hittanra.

Az állami általános iskolákban 2013 szeptemberében vezették be a kötelező hit- és erkölcstan, valamint az etika-erkölcstan tantárgyakat, a szülőknek ezek közül kell választaniuk, melyikre járjanak gyermekeik heti egy órában. A KRÉTA beállításai között azonban csak később jelent meg a tanulók vallási adataira vonatkozó opció.

Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök még 2022 decemberében beszélt arról, szerinte az iskolai testnevelés és hittanoktatás két olyan terület a köznevelésben, ahol sikerült előre lépni. Idén szeptemberben pedig arról döntött a kormány: 4,2 milliárd forinttal növeli a hittanoktatás költségvetését.

A vallási adatok a hazai és uniós jog szerint is különleges személyes adatnak minősülnek, amelyekre speciális adatkezelési szabályok vonatkoznak. A köznevelési törvény is rögzíti, milyen tanulói adatokat kell kötelezően nyilvántartaniuk az iskoláknak, ezek között a vallásra vonatkozó adatok nem szerepelnek.

Ezt a Belügyminisztérium is megerősítette a portálnak: - Ezeknek az adatoknak a megadását az állami köznevelési intézmények tanulói, szülői, gondviselői jogszerűen megtagadhatják - írták. Arra a kérdésre, milyen célt szolgál a KRÉTA-ban a tanulók vallási adatainak kezelésére használható opció, azt válaszolták: számos egyházi fenntartású intézmény a felvétel feltételeként előírja valamely vallás vagy világnézet elfogadását, ezért van lehetőség a vallási hovatartozás rögzítésére a KRÉTA felületén.

A 2010-es kormányváltást követően jelentősen emelkedett az egyházi fenntartású iskolák száma. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes két hete számolt be arról: a 2024/2025-ös tanévben a közoktatás 18 százaléka működött - a szakképzést nem beleszámolva - egyházi fenntartásban.

A folyamatokról a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által közzétett, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány számolt be, intézménytípusokra lebontva: az alapfokú képzést nyújtó intézmények esetében 9,4 százalékról 17,5 százalékra, a középfokú intézményeknél 10,4-ról 26,8 százalékra, az óvodák esetében 5,6-ról 12,1 százalékra nőtt az egyházi intézmények aránya 12 év leforgása alatt. A legnagyobb egyházi fenntartó a Magyar Katolikus Egyház, amely az idei tanévben 366 köznevelési és szakképzési intézményt működtet 787 feladatellátási helyen (egy iskolának több intézményegysége, tagiskolája is lehet) összesen mintegy 149 ezer tanulóval.