eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta
Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. március 19-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Költségvetési Tanács: szabályos a 2025-ös költségvetés, de...

A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének - közölte a Költségvetési Tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben, az indítvány vitájában.

Horváth Gábor a vitában jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy

végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások.

Az általa vezetett testület nevében - elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit - üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.

A költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérről Horváth Gábor úgy nyilatkozott: az idei évi folyamatok a szakmai műhelyek előrejelzéseihez és a kormányzati makrogazdasági prognózishoz képest is lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.

Megjegyezte: a legfrissebb adatok szerint a harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás érdemben a várakozások alatt maradt, amit elsősorban a gyenge külső kereslet, a beruházások visszaesése és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági teljesítmény okozott. Az európai konjunktúra lassulása hazánkat jobban érintette, mint a régió más országait, mondta.

Európa energiabiztonsági problémái, bár enyhültek, de nem szűntek meg. E mellett az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak. További kockázatot hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, nemkülönben a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút - fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.

Horváth Gábor megemlítette: az általa vezetett testület a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében továbbra is szükségesnek tartja, hogy az államháztartás hiányának mértéke a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

Emlékeztetett arra: a 3,7 százalékos hiánycéllal folytatódhat a hiánymutató csökkenése, amely 2023-ban 6,7 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékot vár a pénzügyi kormányzat.

Szólt arról is: a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint 2026-ban - ha minimálisan is - már három százalék alá csökkenhet a GDP-arányos ESA-hiány.

Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.

Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése - 2023-hoz hasonlóan - ezen előirányzatok bázisát ronthatja.

Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.

Hozzátette: álláspontjuk szerint

nehezíti a kockázatok kezelését, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a jelenleg is hatályos, a kiadási főösszeg legalább fél százalékát, azaz 220 milliárd forintot előíró szabály által megkövetelt értéktől.

Ugyanakkor megemlítette: az államadósság-mutató jövő évi alakulása tekintetében kiemelt kockázati tényező a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény, a központi költségvetésen kívüli adósság tervezettnél lassabb ütemű csökkenése, valamint a növekvő árfolyamkockázat, amit az okoz, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány.

Horváth Gábor kitért arra is: napjainkban az euróárfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. Közlése szerint a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint az államadósság GDP-arányos mértéke 2027 végére 70 százalék alá csökkenhet.

Címlapról ajánljuk

Dénes Ferenc az MU stadionprojektjéről: digitális Young Trafford kell, de nem lesz olcsó

Biztosan megtelik majd a Manchester United új, százezer férőhelyesre tervezett stadionja is, és a klubvezetők azzal kalkulálhatnak, hogy az évek során megtérül majd a gigaprojekt a jegyeladások révén – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Dénes Ferenc szerint az elmúlt évek kudarcai ellenére az MU még mindig a világ top három futballmárkájának az egyike.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Telefonon egyeztetett Oroszország és Amerika a háborúról, Zelenszkij leváltotta a hadserege parancsnokát - Háborús híreink vasárnap

Telefonon egyeztetett Oroszország és Amerika a háborúról, Zelenszkij leváltotta a hadserege parancsnokát - Háborús híreink vasárnap

A harctérről érkező hírek és felvételek szerint az ukránok megsemmisítették a Konka folyón (Herszon) átívelő hídat, így ellehetetlenült az orosz utánpótlás átjuttatása ezen a kulcsfontosságú úton. Az ukrán vezérkar közben megerősítette: az oroszok átvették a Kurszk megyei Szudzsa városa feletti ellenőrzést. De a frontvonalak mögött is zajlanak az események. Miközben Európa a Moszkva által elutasított békefenntartó csapatokról egyezkedik, Donald Trump bejelentette, hogy szűkítették Keith Kellogg tábornok hatáskörét: immár csak Ukrajnával foglalkozik különmegbízottként, miután Oroszország kizárta őt a háború befejezését célzó tárgyalásokból. Szakértők szerint orosz nyomásra hozhatta meg ezt a döntést az amerikai elnök. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 16. 18:54
×
×
×
×