eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Prison bunk with shallow depth of field to prison bars over windows
Nyitókép: Mark Meredith/Getty Images

Túl szigorú a magyar életfogytiglan - mondják Strasbourgban

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága pénteken felszólította a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul hozzák összhangba az életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó nemzeti jogszabályaikat az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. Azt is kérték, hogy a kormny dolgozzon a legális beutazás lehetőségének biztosításán, szavatoljon hatékony jogorvoslatot a menedékkérők számára, és hagyjon fel a Szerbiába történő kollektív kitoloncolások gyakorlatával.

"Szükség van arra, hogy az elítéltek életfogytig tartó börtönbüntetése a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően csökkenthető legyen" - fogalmaztak, majd úgy folytatták: ezt azért látják szükségesnek, hogy az elítélteknek kilátásuk legyen a szabadulásra, illetve a büntetés kiszabásától kezdve biztosított legyen a felülvizsgálati lehetőség.

A miniszteri bizottság felszólította a magyar hatóságokat, hogy jogszabályaikat hozzák összhangba a bíróságnak azzal az ítélkezési gyakorlatával, amely

az életfogytig tartó büntetésüket töltő fogvatartottak szabadlábra helyezése előtti várakozási idő csökkentésére vonatkozik.

A bizottság azt is kérte, hogy magyar részről foglalkozzanak az eljárási biztosítékokkal kapcsolatos bírósági aggályokkal is.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felkérte a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb 2025 márciusáig nyújtsanak be frissített cselekvési tervet a felsorolt aggályok kezelésére.

A szervezet azt is kérte Magyarországtól, hogy dolgozzon a legális beutazás lehetőségének biztosításán, szavatoljon hatékony jogorvoslatot a menedékkérők számára, és hagyjon fel a Szerbiába történő kollektív kitoloncolások gyakorlatával. Eljárásában a bizottság az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélet magyarországi végrehajtását vizsgálta.

Azt állapították meg, hogy

a magyar hatóságok két ügyet érintően is elmulasztották felmérni a rossz bánásmód kockázatát,

mielőtt az érintett menedékkérőket kiutasították az országból és a biztonságosnak ítélt unión kívüli országba, Szerbiába toloncolták volna. A Miniszteri Bizottság felszólította a magyar hatóságokat, hogy a Magyarországról Szerbiába történő kitoloncolások előtt alaposan vizsgálják meg, hogy az érintettek megfelelő menekültügyi eljáráshoz jutnak-e Szerbiában, és azt hogy ott tiszteletben tartják-e a visszaküldés tilalmának elvét.

Egy másik ügyet érintően arra emlékeztettek, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértést állapított meg az érintett menedékkérő "kollektív kiutasítása" miatt, valamint azért, mert a magyar hatóságok nem biztosítottak számára hatékony jogorvoslati lehetőséget. A Miniszteri Bizottság az ügyet érintően felszólította a magyar hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menekültügyi rendszer reformjára vonatkozóan annak érdekében, hogy hatékony hozzáférést biztosítsanak a legális beutazás lehetőségéhez.

A Miniszteri Bizottság tagjai továbbá kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy jelentések szerint folytatódnak a kollektív kiutasítások Szerbia irányába. Ezért felszólították a magyar hatóságokat, hogy

szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy menedékkérőket személyazonosságuk vagy egyéni helyzetük vizsgálata nélkül szállítanak át Szerbiába.

A Miniszteri Bizottság felkérte továbbá az Európa Tanács tagállamait arra, hogy a magyar hatóságokkal való kapcsolattartásuk során hozzák fel a vonatkozó ítéletek magyarországi végrehajtásának kérdését. Megjegyezték: "ez egy viszonylag ritka lépés, amelyet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága eddig csak néhány esetben tett meg".

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×