Infostart.hu
eur:
387.44
usd:
333.62
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Gyászol a Magyar Tudmányos Akadémia

Életének 95. évében vasárnap elhunyt Tétényi Pál kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatóként egyebek mellett a fémek és szénhidrogének közötti kölcsönhatás, valamint a szerves vegyületek adszorpciója volt a szakterülete, több évtizedig meghatározó szerepet játszott a magyar tudománypolitikában is.

Tétényi Pál 1929. október 3-án született Budapesten. A moszkvai Lomonoszov Egyetemen 1954-ben szerzett vegyészoklevelet. Az egyetem Szerves Katalízis Tanszékén volt aspiráns 1957-ig, hazajövetele után az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos munkatársaként dolgozott 1959-ig. Az MTA Izotópkutató Intézet, valamint az MTA Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Intézet igazgatója volt 1957 és 1977 között, 1977-től 1989-ig tudományos tanácsadója, majd kutatóprofesszora volt. A JATE TTK címzetes egyetemi tanáraként oktatott 1969-től. Az Országos Atomenergia Bizottságnak előbb tagja, majd elnökhelyettese, 1985 és 1989 között pedig az elnöke volt. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége alelnökeként dolgozott 1985-ig, a Kossuth- és Állami Díj Bizottságnak pedig 1989-ig volt az alelnöke.

Az MTA tagjává 1970-ben választották, és főtitkárhelyettesként dolgozott 1975-ig.

Az MTA Elnökségének tagja volt 1985-ig, 1967 és 1970 között pedig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának a titkára. Szerves kémiai katalitikus reakciók mechanizmusával és kinetikájával, szerves vegyületek adszorpciójával, fémkatalizátorok tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozott, tudományos publikációinak száma meghaladta a 300-at. Több tudománypolitikai posztot is betöltött.

1967-ben Akadémiai Díjat, 1983-ban Állami Díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, majd 2007-ben a Pannon Egyetem díszdoktorává választották. Angyalföld–Újlipótvárosban díszpolgár volt.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem sikerült a szépítés: mínuszban zárt Amerika

Nem sikerült a szépítés: mínuszban zárt Amerika

A tegnapi csúnya mínuszok után ma begyorsult az esés a tőzsdéken, miközben a befektetők továbbra is az iráni háború fejleményeit figyelik. Az ázsiai tőzsdék tovább estek miután Irán közölte, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egy legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalát, amelyen normális esetben napi 14 millió hordó kel át. Az események hatására az olajárak tovább emelkedtek, a gázár elszállt, a tőzsdék pedig jelentősen esnek, Európában 3-4 százalékos, az USA-ban pedig durván 1 százalékos mínuszokat lehetett látni az indexek szintjén. A magyar piac nagyot esett, itthon az OTP vezette a lejtmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×