Kulja András Rónai Sándor posztja szerint több mint 6 millió forintot keresett korábban az Országos Kórházi Főigazgatóság kötelékében.
Hat és fél milliós fizetést kapott korábban a kormánytól a Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője - állítja a DK-s EP-képviselő Rónai Sándor az Index összefoglalója szerint.
Bejegyzésében a DK-s politikus arra világított rá, hogy nemcsak Magyar Péterről köztudott, hogy több millió forintos fizetéseket vett fel a NER-nek köszönhetően. Rónai Sándor a poszthoz bizonyítékként mellékelte Kulja Andrásnak az Európai Parlament elnöke számára leadott feddhetetlenséggel és átláthatósággal kapcsolatos nyilatkozatát is.
Az igazgatóság 2021 óta működik, vezetőit Orbán Viktor kormányfőként nevezi ki.
Rónai hozzátette, ő maga sosem hódolt be a "rendszernek", egyetemi évei alatt inkább bolti eladóként dolgozott.
KezdőlapBelföldBetámadta a DK Magyar Péter pártjának egyik EP-képviselőjét
Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.
A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?