Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
333.05
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Sulyok Tamás köztársasági elnök (k) beszédet mond, mielőtt átadja a Magyar Érdemrend parancsoki keresztje polgári tagozata kitüntetést Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátnak (b2) a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikája középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából rendezett szentmise előtt 2024. augusztus 27-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Sulyok Tamás: Pannonhalma tudására az egész világnak égető szüksége van

A Szent Márton tiszteletére épült pannonhalmi szerzetestemplom középkori újjáépítésének és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából tartott szentmisét követően az államfő is beszélt.

Magyarország erkölcsi talapzatát a kereszténység jelenti, a következetesen megtartott krisztusi tanítás. Nincs ország és nincs társadalom, amely erkölcsi alap és rend nélkül működni tudna - hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében kedden Pannonhalmán.

A Szent Márton tiszteletére épült pannonhalmi szerzetestemplom középkori újjáépítésének és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából tartott szentmisét követően az államfő elmondta: Pannonhalmának ma is fontos szerepe van abban, hogy hazánkban a kereszténység megmaradjon, nemzetünk jövője biztosítva legyen, hogy a következő nemzedékek tartsák meg a hitet, keresztény magyar önazonosságukat.

Pannonhalma olyan hely, ahol ezer éve a béke nyelvén beszélnek – mondta, hozzátéve: „erre a nyelvtudásra” ma az egész világnak égető szüksége van.

A viszályok, ítélkezések, a gyűlölet és a háború csak ott szorul vissza, ahol a párbeszéd, a tisztelet és az emberi méltóság helyet kap – fogalmazott a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy Pannonhalma egyszerre született a magyar állammal, túlélte évszázadok viharait, amivel megmutatta, hogy rendíthetetlen, sziklaszilárd alapokra épült.

Hozzátette: az apátság története együtt íródott a nemzetével, miközben Szent Márton-hegye Magyarország kereszténységének egyik kiemelt jelképévé vált.

A templomot, amelyben államalapító királyunk is imádkozott, emberöltőkön át zarándokcsoportok ezrei keresték fel, és a monostor rövid megszakításokkal mindvégig bencés szerzetesek otthona volt. Egerre és Pannonhalmára is igaz, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védőkben – mondta az államfő.

Sulyok Tamás kiemelte, hogy Pannonhalma egyedi örökségét a bencés szerzetesek adják, az az istenhit, amelyet követni igyekszünk, az ima, a munka, a mértéktartás és az alázat.

Szent Benedek tudatosan épített közösséget, elsőként adott mintát a nyugati szerzetesrendek létrehozása és működése számára – mondta, hozzátéve, hogy a rend a kereszténység európai tartópillére, Benedek pedig Európa védőszentje.

Pannonhalmát a bencés értékrendhez fűződő hűség tartotta és tartja meg a mai napig – fogalmazott.

Sulyok Tamás Magyarország nevében háláját fejezte ki Pannonhalmáért, a „hazánkért imádkozó és az ifjúsági, egyházi és világi közösségekért dolgozó bencésekért, azért a tanítói munkáért, amellyel nemzedékeken át hazaszerető, keresztény és életrevaló értelmiségieket neveltek fel”.

A köztársasági elnök szerint

„a bencés rend fegyelmet követel, de szabadságot ad, pontos, tiszta fogalmakkal dolgozik, akárcsak a jogtudomány, és átlátható értékrendszert teremt”.

Olyan alapokat ad, amelyek segítséget nyújtanak az önmagából is sokszor kifordult világban.

Ez a sok évszázados építő munka „emelte magasra, óvta meg, újította fel a bazilikát, ez óvta meg a sziklára épült ház ledönthetetlenségének igazságát” – hangoztatta az államfő.

A beszédet követően bemutatták a Magyar Nemzeti Bank (NMB) Pannonhalmi Bencés Főapátság megnevezésű bronzpatinázott színesfém emlékérmét. Az NMB ezt a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat tizenegyedik elemeként bocsátotta ki augusztus 28-án annak emlékére, hogy 800 éve szentelték újjá a felújított bazilikát és tíz éve avatták nemzeti emlékhellyé a monostort.

A 3000 forint névértékű, 37 milliméter átmérőjű emlékéremből tízezer darab jelenik meg. Az érme előlapjának egyik felén a főapátság alapítólevelének részlete jelenik meg, a másik oldalán Stremeny Géza Pannonhalmi Szent Mórt ábrázoló szobra. A hátlapon a főapátság épületegyüttese és környezete látható.

A szentmise előtt Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend parancsoki keresztje (polgári tagozata) kitüntetést adta át Hortobágyi T. Cirill főapátnak a keresztény értékeket példaadó módon közvetítő szerzetesi és szerzetes-elöljárói szolgálata, több mint három évtizedes oktató, nevelő tevékenysége elismeréseként.

Pannonhalma, 2024. augusztus 27.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát (j) beszédet mond, miután átvette Sulyok Tamás köztársasági elnök (b) a Magyar Érdemrend Lovagkesztje kitüntetést a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikája középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából rendezett szentmise előtt 2024. augusztus 27-én.
MTI/Máthé Zoltán
Pannonhalma, 2024. augusztus 27. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát (j) beszédet mond, miután átvette Sulyok Tamás köztársasági elnök (b) a Magyar Érdemrend Lovagkesztje kitüntetést a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikája középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából rendezett szentmise előtt 2024. augusztus 27-én. MTI/Máthé Zoltán

Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy Cirill főapát tudatosan vállalja és viseli a felelősséget, közösséget épít és szolgál. A Pannonhalmán zajló munka minden ember szellemi és lelki épülésére szolgál, Magyarország számára erőforrás, léte pedig ünnep a nemzetnek.

Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci megyés püspök, Viliam Judák nyitrai megyés püspök és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát vezette, az 1224-es felszentelést végző püspökök mai utódai.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×