Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Szavaznak a képviselők az alaptörvény hetedik módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 159 igen, 5 nem szavazattal fogadta el a módosítást a kormány kezdeményezésére, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A honvédség külföldi szerepvállalását is érintik a tervezett Alaptörvény-módosítások - itt van minden részlet

Három hagy horderejű ügyben is módosítaná az Alaptörvényt a kormány és a Fidesz.

A csütörtöki Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy több témában is változhat az Alaptörvény.

Az egyik kérdéskör az Orbán Viktor miniszterelnök által az Országgyűlésnek benyújtott, részben gyermekvédelmi témájú módosítási javaslat, amely kizárja annak lehetőségét, hogy aki kiskorú sérelmére szexuális bűncselekményt követ el vagy abban bármilyen formában közreműködik, köztársasági elnöki kegyelmet kapjon. Emellett eltörlik az elnöki döntéshez eddig megkövetelt igazságügyi miniszteri ellenjegyzési kötelezettséget. Utóbbit "az élethez való igazítással" indokolta Gulyás Gergely, felidézve, hogy a rendszerváltás óta hét köztársasági elnök dolgozott és ennyi idő alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte a köztársasági elnök egy kegyelmi döntését.

A fentieket kiegészíti a Fidesz frakció egy módosítási javaslata (a kormány támogatásával), amely tovább szigorítja a pedofilokra kiszabható büntetéseket, és azt is tartalmazza, hogy az ne évülhessen el, ne lehessen az elkövetőt feltételes szabadlábra helyezni sem pedig reintegrációs őrizetét elrendelni, és egy ilyen elkövető sose kaphasson tiszta erkölcsi bizonyítványt. (További részletek erről a javaslatról itt olvashatók.)

Úgy vélik, jegyezte meg a miniszter, hogy a gyermekvédelmi intézetekben a Belügyminisztérium által elrendelt vizsgálatokkal együtt mindez hatékony jogi kereteket és gyakorlati iránymutatást is jelent majd az intézményeknek.

A kormány ezen kívül még két területen szeretne Alaptörvény-változtatást.

Kétharmados törvény lesz az uniós hitelközösségbe való belépés

Az egyik egy európai uniós szabályozás. Úgy látják, hogy rossz folyamatként elindult az EU hitelközösséggé alakítása, ez Gulyás Gergely szerint sokak célja lett, akik Európai Egyesült Államokról álmodnak. Ez is úgy kezdődött, hogy az EU ilyet sosem akar, aztán a koronavírus-járvány okozta károk miatti helyreállításként egyszeri eszközként alkalmazták, ezt Magyarország is elfogadta.

Ám "rosszak a tapasztalataink, ez az eszköz nem vált be, és úgy gondoljuk, a lehető legveszélyesebb, ami történhet egy nemzetek Európája koncepció mellett, ha az EU hitelközösséggé válik. Ezért

egy ilyen jellegű hitel létrehozásához, felvételéhez csak akkor van lehetősége a magyar kormánynak hozzájárulni, ha a Parlament a képviselők kétharmadának szavazatával a hitelközösség létrejöttét támogatja.

Ezt is az Alaptörvény fogja tartalmazni" - jelentette be Gulyás Gergely.

Sarkalatos törvény a honvédségi csapatmozgásokról

A Kormányinfón kiderült még, hogy az Alaptörvény-módosítás a honvédségi csapatmozgásokat is érinti.

Mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter indokolt, a háborús helyzet gyors reagálást kíván, ezért célszerű, ha

  • a magyar honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásáról,
  • külföldi fegyveres erők Magyarországot érintő katonai műveleteiről

részletes szabályozást sarkalatos törvény, a honvédségi törvény tartalmaz.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×