eur:
389.53
usd:
359
bux:
66368.13
2024. február 26. hétfő Géza
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Magyar Táncművészeti Egyetem korszerűsítési programjáról tartott sajtótájékoztatón 2023. január 26-án. A Széchenyi Terv Plusz Operatív Program keretében az egyetem által elnyert 1 milliárd 497 millió forint európai uniós vissza nem térítendő támogatás keretében végzik el a gyakorlati oktatást és képzést segítő C épület energetikai és gépészeti korszerűsítését. A projekt 2026 áprilisában zárul.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Hankó Balázs: célzott nemzetköziesítési stratégia zajlik a felsőoktatásban

Az Erasmus programmal kapcsolatos egyeztetésekről, az induló Pannónia Program diákoknak, oktatóknak, kutatóknak nyújtott lehetőségeiről, továbbá az átalakuló felsőoktatási felvételiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Az egyetemek dönthetik el, hogy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az idegen nyelv mellett melyik legyen az ötödik tantárgy, amelynek tanulmányi eredménye, illetve érettségi eredménye beleszámítson a felvételi pontszámításba. Ezenkívül további 100 pontról teljesen önállóan a felsőoktatási intézmények határoznak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Mint ismert, összességében 500 pont érhető el a felvételin. Ebből 200 pontot a tanulmányi eredmények alapján kaphat a diák, ennek a fele az utolsó két év egyes tantárgyaiban elért eredményeken alapul, míg az érettségi eredmények átlaga alapján is jár legfeljebb 100 pont. Változás, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellé az ötödik tárgyat az egyetemek határozhatják meg az adott képzési területen. Ezenkívül van még legfeljebb 200 pont, ami a felvételiben megkívánt két érettségi tantárgynak az elért eredménye – ez lehet emelt szintű vagy középszintű. És van az utolsó 100 pont, az úgynevezett intézményi pont.

"A kormányzat célja, hogy az emelt szintű érettségit erősítse, és azután az egyetemek döntése, hogy miként erősítik azt még tovább. A száz intézményi pont esetében az egyetem dönti el, hogy miért, hogyan ad plusz pontot" – mutatott rá az államtitkár. Plusz pont járhat a következőkért: emelt szintű érettségi, bizonyított nyelvismeret, felvételi vizsga, tanulmányi verseny eredmény, sporteredmény, szakképesítés, munkatapasztalat.

"Választási lehetőség lesz a közép és az emelt szintű érettségi esetében, de immáron úgy, hogy a pontszámítás módszertana is megváltozik. Ha ugyanis valaki emelt szintből ér el egy százalékot, azért egy pont jár, de ha valaki középszintű érettségiből ér el egy százalékot olyan tárgyból, amiből felvételizni kíván, azért kétharmad pont jár. Ez azért fontos, mert az eddigi felvételi rendszerben ez úgy nézett ki, hogy ha valaki elérte a 45 százalékot az emelt szintű érettséginél, akkor kapott plusz 50 pontot. Most viszont egy sokkal kiszámíthatóbb rendszer lép azáltal életbe, hogy az emelt szintnél egy százalék egy pontot, a középszintnél egy százalék kétharmad pontot jelent" – közölte Hankó Balázs.

Mindezek szerint egy népszerű egyetem népszerű szakára emelt szintű érettségi és például nyelvismeret, nyelvvizsga nélkül nemigen lehet továbbra sem bekerülni, nem nagyon lehet majd elérni a megkívánt pontszámot.

Erasmus-program: még mindig nincs megállapodás

Szóba került az interjúban a felsőoktatási tanulók EU által finanszírozott Erasmus programja, amely egyelőre 2024. június 30-ig biztosított a magyar felsőoktatásban, a folytatásról azonban még mindig nincs megállapodás az Európai Bizottság illetékes szervezetével.

"Nagyon bízunk benne, hogy ez a vonat nem ment el, mert mi folyamatosan tárgyalunk a bizottsággal. Minden olyan megegyezést támogatunk, amely a magyar diákok, a magyar kutatók, a magyar egyetemek érdekét szolgálja. Két héttel ezelőtt volt lehetőségem az ezért a területért felelős biztos asszonnyal egyeztetni, és azt kértem, hogy három hónapra még hosszabbítsa meg a szerződéskötési lehetőséget. Erre még nem kaptam választ, de megyek megint Brüsszelbe a kutatási tanács pénteki ülésére, ahol ismételten találkozom a biztos asszonnyal, és rákérdezek arra, hogy hogyan állunk ebben az ügyben. De itt azért néhány dolgot tisztázni kell" – hangsúlyozta Hankó Balázs.

Úgy fogalmazott, hogy folyamatosan tárgyanak a Brüsszelből érkező újabb és újabb igényekről, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy kik és meddig lehetnek az alapítványi fenntartású oktatási intézmények irányító testületeiben, a kuratóriumokban.

"Tavaly kezdték a közbeszerzéssel: kötelező volt, megoldottuk. Folytatódott az úgynevezett dinamikus összeférhetetlenséggel, ami azt jelentette, hogy ha valaki összeférhetetlen egy adott döntésben a kuratóriumi tagságnál, akkor azt jelezze – törvénybe iktattuk, az alapító okiratban benne volt. Utána jött a személyi összeférhetetlenség: az év elején az érintett kuratóriumi tagok távoztak. Utána jött, hogy ne teljes időszakra szóljon a kinevezés, hanem két ciklusra. Azt mondtuk, hogy kétszer hat év. Ők kétszer négy évet mondanak. Ez ügyben kiküldtünk egy szövegjavaslatot, most már lassan három hete, és várakozó állásponton vagyunk. Ilyenkor mindig az szokott lenni, hogy egy újabb ötlettel jönnek elő. Aztán utána a lehűlési időszak témája jött, vagyis ha valakinek volt valamilyen tisztsége, akkor egy megadott ideig ne vállalhasson kuratóriumi tagságot a felsőoktatási intézményekben..." – sorolta az államtitkár, megjegyezve, hogy a kiküldött magyar javaslatok ügyében is érdeklődni fog pénteken a területért felelős biztosnál.

Megjegyezte, a nemzetközi gyakorlatban lehetnek felsőoktatási intézmények kuratóriumainak tagjai politikusok, ezért velünk szemben ebben – és más vonatkozásokban is – kettős mércét, diszkriminációt alkalmaznak. Hankó Balázs szürreálisnak nevezte, hogy az egyik korábbi uniós javaslatban például az szerepelt, hogy a kuratóriumi tagok közül kerüljenek kizárásra a fenntartott egyetem vezetői.

Indul a Pannónia Program

Éppen a napokban jelentették be, hogy egy mobilitási ösztöndíjprogram is indul a Tempus Közalapítvánnyal és az egyetemekkel közös munka nyomán. A Pannónia Programra jövőre 10 milliárd forintot fordít a költségvetés, amelynek keretében nyolcezer diák, oktató és kutató vehet részt nemzetközi – tehát nem csak európai – egyetemek képzéseiben – emlékeztetett a műsorban a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Érvelése szerint a kormány még versenyképesebbé kívánja tenni a felsőoktatást, ennek része a nemzetközi mobilitás. A mostani tízezres oktatói és diák résztvevői létszámot 2030-ra 20 ezerre növelnék, amihez erősíteni kell a csereprogramokat. Ez lesz a jövőre 10 milliárd forintos büdzséjű Pannónia Program, amely a modellváltott intézményrendszer számára indul. A résztvevők nemzetközi egyetemeken rövid vagy akár egy szemeszterre szóló csereprogramban vehetnek részt, de persze utána haza kell jönniük és itthon kamatoztatniuk a tudást, amit kaptak – jegyezte meg.

"Azt látjuk a tudományos világban, hogy sajnálatos módon – ahogy gazdasági értelemben is, úgy a felsőoktatási térben is – visszaszorulnak az európai egyetemek és erősödnek az ázsiai intézmények: Dél-Korea, Japán, Kína jön fel. Az észak-amerikai egyetemekre is kapcsolatot kívánunk hozni. Sőt, több mint 200 diáknak kívánunk a csúcsegyetemekre lehetőséget biztosítani, hogy a legkiválóbb diákjaink eljussanak egy rövid ciklusra vagy egy szemeszterre ezekre a topegyetemekre" – sorolta Hankó Balázs.

A képzési területeknél a műszaki, a természettudományi, a mérnöki és az informatika területre helyezik a hangsúlyt, továbbá növelik az ösztöndíj keretét 350 ezertől 500 ezer forintig, ami magasabb, mint amennyi az Erasmusban kapható. A diákok szempontjából lényeges kreditelismerést (a külföldi tanulmányok beszámítását) is a program kötelező részévé teszik.

Mindennek az alapját azok az egyetemközi bilaterális együttműködések jelentik az államtitkár szerint, amelyek az egyetemek nemzetközi kapcsolatrendszerébe illeszkednek. Mindezzel a nemzetközi stratégiát igyekszik megerősíteni a kormányzat, "célzott nemzetköziesítési stratégia" valósul meg.

A Pannónia Program akkor is elindul, ha megszületik az Erasmus-megállapodás – szögezte le Hankó Balázs, megjegyezve: a két lehetőség futhat egymás mellett, és majd megvizsgálják, miként tudják elérni a 20 ezres éves nemzetközi mobilitási program sikerét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a parlamentben: sűrű nap áll előttünk

Orbán Viktor a parlamentben: sűrű nap áll előttünk

A miniszterelnök napirend előtti szónoklatával indult a tavaszi parlamenti félév. Az első ülésen választanak új köztársasági elnököt és hagyhatják jóvá a honatyák Svédország NATO-csatlakozásának magyar támogatását. Tartson velünk, az eseményeket folyamatosan közvetítjük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.26. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Kilőtték az első ukrán Abrams harckocsit, új verzió jelent meg Navalnij haláláról – Háborús híreink hétfőn

Kilőtték az első ukrán Abrams harckocsit, új verzió jelent meg Navalnij haláláról – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők egyik szóvivője bejelentette, feladták a Donyeck megyei Lasztocskine falut. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy bevették a települést. Marija Pevcsik, Alekszej Navalnij munkatársa egy YouTube-on megjelent videóban azt állította, Vlagyimir Putyin parancsára ölték meg az orosz ellenzéki vezetőt, éppen azelőtt, hogy egy fogolycsere keretében kiadták volna az Egyesült Államoknak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×