Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter türelmet kér a magyar túszok ügyében

Azt írta: a katariak mindent megtesznek.

Csak akkor tudnak a közel-keleti fegyveres konfliktusban érintett magyar túszokról információval szolgálni, amikor az semmilyen módon nem fenyegeti a biztonságukat - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.

A tárcavezető közölte: sokan érdeklődnek és sokan követik aggódva a közel-keleti fegyveres konfliktus során kialakult túszdrámát. Mindannyian örömmel értesültünk arról a katari segítséggel létrejött megállapodásról, aminek értelmében a Hamász hajlandó a túszok egy részét elengedni.

"Soltan Bin Saad Al-Muraikhi katari külügyi államminiszter kollégával folyamatosan kapcsolatban vagyok. A katariak mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több túsz és minél több magyar fogvatartott visszakapja a szabadságát" - írta Szijjártó Péter.

A miniszter hozzátette: mindenkinek a megértését és a türelmét kéri, hiszen itt emberéletekről, törékeny megállapodásokról, válságos helyzetről van szó, így csak akkor tudnak a túszokról információval szolgálni, amikor az semmilyen módon nem fenyegeti a biztonságukat.

A külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a tegnap indult fogolycsere keretében magyar állampolgárságú túszok is szabadulhatnak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×